A Keresztapa áldását adta az új Horthy-kultuszra.
Amióta a Fidesz bűnszervezetté átalakulása megkezdődött, egyértelművé vált: a „polgári” jobboldal és a szélsőjobboldal egységének megteremtése – „egy a tábor, egy a zászló” és egy a vezér – nélkül az Fidesz tartósan nem birtokolhatja a hatalmat. S hatalom nélkül nem rabolhatja el javainkat sem.
Persze, kérdés: beszélhetünk-e hazánkban „polgári jobboldalról” – vagy inkább csak néhány jobboldali polgárról? Mert polgárinak nevezhető-e az a jobboldal, amely képes szövetkezni a szélsőjobbal?
Márpedig legkésőbb – a Keresztapa által a felújított Klebelsberg-kastély mai ünnepélyes átadásán szárnyas szavakkal dicsőített – „polgári körök” megteremtése óta létezik ez a szövetség. Azokat az egykor Fideszt támogató embereket – valódi polgárokat –, akik egy idő után nem vállalták az egyatábor szellemiségét, régóta kitagadta a nemzetikereszténység…
Szögezzük le: valódi polgári jobboldal nem tekinti nemzetidegennek a maga politikai alternatíváját; nem hazaárulózza, internacionalistázza, nem is bérencezi, ügynöközi vetélytársait; a polgári jobboldal számára evidencia a világi állam, a polgári jobboldal nem veri szét a fékek és ellensúlyok rendszerét, politikáját nem „egyszerűsíti” a szervezett és folyamatos hazudozás, a „mindenkit átverünk” szintjére…
Polgári jobboldal nem migráncsozik, semmilyen módon sem uszít; a közjavak eltulajdonításában pedig legalábbis képes mértéket tartani…
A „polgári jobboldal”, ha létezne olyan hazánkban, az Orbán-rezsim legelszántabb ellenfele volna.
Hosszú története van már az „egyatábor” megteremtésének. Most csak egyetlen elemére hivatkozom, sokadjára: döntő lépés volt, amikor Orbán Viktor miniszterelnökként a förtelmes Vasárnapi újságban megnevezte, és azzal híveinek ajánlotta „kedvenceit”: magát a minden adásában súlyosan törvénysértő, uszítón szélsőjobbos Vasárnapi újságot, a meglovasított „Magyar Nemzet”-et és a náci-nyilas kiadványokat reklámozó, de saját anyagaiban is rasszista, szélsőjobboldali Magyar Demokratát.
Ezzel a gesztussal végképp összeforrasztotta azt az egyatábort, amely maga „a haza”, s mint olyan, nem lehet ellenzékben…
Polgári triptichon
2002-ben még bukott ez a társaság – nem is nagyon akarták tudomásul venni: volt hídfoglalás, hajnalig tartó eszelős, rasszista balhézás a Kossuth téren és a Belvárosban; volt bőr a képükön választási csalást is emlegetni, miközben az Orbán-kormány szervezte-rendezte a választásokat.
Olyan aljas ellenzéke nemigen volt még magyar kormánynak, mint 2002 után – és eljutottak a 2006-os balhézásig – szerintem puccskísérletig – is.
...
Mondanám, hogy inkább focizzon – de nem lehet tréfára venni a dolgot. „Történészkedésének” ugyanis megvan a maga aktuális, a már elindított fideszes „választási” kampányba illeszkedő tartalma, szándéka.
Röviden: újra meghirdeti, újra meg akarja erősíteni a „polgári körökben” kialakított amorális szövetséget: a magát kereszténynek, polgárinak, konzervatívnak mondók (leginkább csak hazudók) és a nyíltan szélsőjobboldaliak egyatáborát.
Mert lehetett volna a Klébelsberg-kastély ünnepélyes átadásán mellőzni akár az indirekt migráncsozást is – de Orbán nem mellőzte. Lehetett volna ünnepélyeskedni Horthy fölmagasztalása meg „internacionalistának” bélyegzett kormányok emlegetése nélkül is – de nem tette.
Nem: manapság, amikor Horthy-szobrokat avattak és készülnek országszerte avatni, az, amit Horthyról mondott, a „pártját veszteni látszó” szélsőjobboldaliakhoz szólt. Meg a saját táborbeli szélsőségesekhez – sokan vannak ők is.
Hogy az orbáni frazeológiához hasonlót használjak: azt üzeni a szélsőjobboldalnak, hogy „egy vérből valók vagyunk”.
...
Az persze törvényszerű, hogy az ilyen üzenet a fasiszta bűzű fordulatokat nem nélkülözheti: bár ezúttal életteret nem, csak életerőt emlegetett, viszont volt gyökér, sőt gyökérrendszer; meg Európát fenyegető veszedelem: az „európai kulturális altalaj” kicserélését tűzték ki célul.
Kérded tán, kik tűztek ki ilyen célt? Ne kérdezd: tuggyuk, kik…
Nincs tehát méltányolható érdek, érték és érzelem, amelyre hivatkozva a „kormánynak” föl kellene lépnie az újjáéledő Horthy-kultusz ellen: ez az Orbán beszéd üzenete.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése