Orbánékat, mint macskát szarni, úgy kell kihajítani

Már nagyon késő, de még talán megállítható. Holnap már ő fog diktálni, ha minden így megy tovább.

Szövegük napról napra egyszerűsödik, ha az egyáltalán lehetséges: Soros… Méltánytalan dolog ez, de nem érdemes már szót vesztegetni rá. Egyetlen dolog fontos és nyilvánvaló: a legócskább módon zsidóznak.

Hát hiszen régóta csinálják ezt – vagy 20 éve. (Közben persze nullatoleranciáznak meg temetőznek, zsinagógáznak…) De ez a mostani hecckampány ócskaságával és brutális hatékonyságával mindent felül-, illetve alulmúl. A hatékonyságban, az eredményességben benne van az a tény, hogy az ellenfelek elképesztően kíméletesen, elnézőn, részben kifejezetten bratyizón bántak-bánnak a bandával.

Mert nem hajlandók az alapkérdést alapkérdésnek tekinteni – illetve nem hajlandók a problémában az alapkérdést fölismerni.

Az alapkérdés pedig: meddig lehet hatalmon maradni – több mint 70 évvel a második világháború után – a folyamatos, végtelenített rasszista propagandával. Egyáltalán: meddig tűrhető el a rasszista propaganda.

Személyes véleményem szerint semeddig. Hiszen napnál világosabb: nem lehet normálisan élni ott, ahol a hatalom állandóan rasszista kampányt folytat. Úgy általában sem, vitatkozni pedig végképp nem – mert mindig kéznél a kiközösítő „érvelés”: most éppen a Soros.

Persze, a magyar ellenzék nagyon is bűnös ebben a kérdésben: bűnösen megalkuvó volt, és ma is az. Hány alkalom kínálkozott 1998 és 2002 között(!), hogy annak deklarálják Orbánt, ami már akkor is volt: szalonképtelennek… Például akkor, amikor a Vasárnapi újságban kedvencének merte nevezni azt a Demokratát, amely a saját, náci-nyilas jellegű anyagain kívül hetente adta közre a Gede testvérek „klasszikus” kiadványainak reklámjait…

Hányszor kellett volna kiállni azzal a követeléssel, hogy a hatalom azonnal hagyjon föl a rasszista propagandával? Bizony, sok alkalmat mulasztott el az ellenzék, és ezzel a magatartással maga tette elfogadottá, „szalonképessé” az elfogadhatatlan, szalonképtelen dolgokat.

Hiszen most is: mióta kellett volna már közösen követelni a mind nyíltabb és egyre brutálisabb uszítás befejezését! 2010 óta hány alkalom kínálkozott, hogy a szalonképtelent annak mondják, ami..?

És a Néppárt – legjobb esetben is – a magyar ellenzék módjára viselkedik. A legjobb esetben, mondom: mert ok van annak föltételezésére, hogy sokan nagyon is egyetértenek az Orbán-bandával.

Pedig Európa sorsáról lehet szó. Egyre többen vannak, akik – tapasztalva a határozott ellenállás teljes hiányát – töprengeni kezdenek: vajon nem Orbánt kell-e követniük. Hiszen végül mindig neki van „igaza”; hiszen mindig mindenkit átver, hülyének néz.

A Néppártnak, legalábbis a többségének, nagyon hamar föl kell ismernie: az Orbánékhoz való viszony azonos a demokráciához való viszony kérdésével. Nincs kibúvó!

Orbán és bandája építeni képtelen – de szétverni, amit mások építettek, nagyon is képes.

És persze lopnak is – arcátlanabbul, mint bárki más. És fognak is, amíg hatalmon vannak. És mindent „megmagyaráznak”, bármit meg is ígérnek, egy csöppet sem törődve azzal, hogy hitelesnek tűnjenek; mindenről azt hazudják, hogy – legalább részben – már „elintézett” dolog... És ha nem, hát Soros...

„Ezek” nem változnak, illetve napról napra pofátlanabbak lesznek.

Amíg szóba állnak velük.

>>>

Jogászkodó terrorizmus

A magyar „kormány” bizony terrorizálja a társadalmat: szóval, tettel és mulasztással is. Ma van a Menekültek Világnapja. Orbán ünnepel: ma fogadtatta el piszkos „törvényeit”.

De persze nem ma kezdődött.

A magyar „kormány”, amióta a Fideszé, terrorizálja a társadalmat – hol így, hol úgy. Folyamatos hecckampánnyal és „törvénynek” hazudott aljasságokkal.

Így megy ez az első visszamenőleges hatályú „törvénytől” kezdve a zalaptákolmány elfogadtatásán át a lex CEU-ig és a „Stop Soros”-ig – és tovább.

Nem a „törvény” szövege az érdekes: alkotnak valami „gránitszilárdságút”, és aztán kedvükre módosítják – akár személyre szabottan is.

Nem, nem a szöveg az érdekes. Egyébként sem érdekel senkit: a fideszesek olvasatlanul is megszavaznak bármit.

A kialakított rutin szerint általában péntek éjjel nyújtják be „javaslataikat”, amelyekről aztán kedden lehet szavazni. Ettől csak egészen kis eltérések adódnak, legtöbbször a gyatra látszat kedvéért.

És ne panaszkodjunk: Magyarországon ma akármit művel a hatalom, minden „jogszerű”, mindenre van törvény! Vagy lesz.

Nézzünk egy példát: több mint két éve élünk „fokozott rendőri ellenőrzésnek” kiszolgáltatva.

A fokozott rendőri ellenőrzés fogalmilag csak ideiglenes lehet – nálunk mégis kvázi állandósították. Mondjuk meghirdették valamikor szeptember 1-jével, 0 órától a következő év január 31-én 24 óráig. Aztán meghirdetik február 1-je 0 órától újra.

Ideiglenes rendszabály ez, akárki láthatja..!

Állandósított fokozott ellenőrzés persze a gyakorlatban nem képzelhető el – nem is csinálják. De arra jó, hogy az ember tudja, mi van; hogy bármikor bárkit szabadon zaklathassanak.

E példán szemlélhetjük a fideszes „jogalkotás” természetét: nem más az, mint a jog kigúnyolása, az akarat kultusza. A változó akaraté, természetesen: a lényeg, hogy a hatalom akarata legyen. Önkényes és érthetetlen: megszoknunk kell csak, elfogadnunk – megértenünk – egyáltalán nem szükséges. A pofont sem kell megérteni… Kell ezt magyarázni például azoknak, akik a múlt század harmincas éveit idéző (Illyés Gyula: Puszták népe) viszonyok között élnek, fideszes Döbrögik uralma alatt? És kell ezt magyarázni pénzmegvonástól tartó vagy új juttatásokban reménykedő, alattvaló mentalitású (hol lehet altiszt…) professzoroknak..?

Szóval nem a szöveg az érdekes, hanem a körítés. Nem szabályozni akarnak, hanem igazolni a folyamatos, megszakítatlan hecckampányt.

Természetesen ezeket a „törvényeket” – ahogy egyébként általában a többit is – minden egyeztetés nélkül fogadják el. Valódi vita sem zajlik: annak nagy részét bizottságokba száműzték. De egyébként is: ahol a hatalom érve annyi, hogy a „törvény” ellenzői bevándorláspártiak, migránssimogatók, Soros-bérencek, hazaárulók, ott ugyan milyen vitáról beszélhetünk?

És amit a politikusok egyelőre netán nem mondanak ki, azt szétkürtöli a Fidesz terrormédiája. És az a terrormédia fölöttébb hatékony, legalábbis az ország lakóinak többségét kitevő, zártan élő, kevésbé kulturált, kevésbé önálló emberek körében.

Mindig előjönnek valamivel, amit „törvénynek” hazudnak – de nem az a lényeg.

A lényeg a hecckampány; az a hecckampány, amelynek alapja, meghatározó jellemzője az antiszemita indulatok fölszítása, továbbá a cigányellenesség, a homofóbia. Általában az „ellenesség”: migráns, Soros, Brüsszel, ENSZ, filozófusok, színészek, írók, akadémikusok – egyre megy. Mindegyik libsi, mindegyik Soros-bérenc…

A hatalom a maga érdekeit  a társadalom terrorizálásában ismeri föl: a megvadulni hajlamosakat megvadítja, a félelemben élőket képzelt veszélyektől való rettegés görcsébe taszítja.

Terrorizmus ez, még ha „jogászkodó” is: állami és igazi. 2010 óta tart, folyamatosan. És nincs kegyelem: senki sem úszhatja meg.

A Velencei Bizottság pedig... Kit érdekel a véleménye? Soros-bérencek!

Ma van a Menekültek Világnapja. Orbán ünnepel: a „kormánypárti” többség lelkesen megszavazta, amit meg kellett szavaznia. Az ellenzék megosztott volt: néhányan nem vettek részt a szavazásnak nevezett cirkuszban.

De aztán visszajöttek vagy visszajönnek, és minden mehet tovább, ugyanígy.

>>>

Handó Tünde: Kár, hogy a bírák egy része hazaáruló...

A Vasárnapi újságot nagyon régóta nem hallgatom, de néha olvasok róla. Így legutóbb megtudtam: nyilatkozott benne Rogán Antal és Handó Tünde is.

Már régóta nem tudok belehallgatni sem abba az ocsmányságba, amelyet ez a műsor az országra zúdít. Olvasni valahogy könnyebb…

Handó Tünde a következőket mondta:

Sajnálatosnak tartom azt (…), hogy néhány bírótársunk magáról és kötelességeiről, a közösség iránti felelősségről megfeledkezve külföldre szalad, és elárulja hazánkat.

Azért még „bírótársunknak” nevezte őket…

Amint az már tudható, néhány bíró nemzetközi segítséget kért a magyar „kormány” tervei ellen. Tették ezt azért, mert nem feledkeztek meg sem magukról, sem kötelességeikről, sem a közösség iránti felelősségről – szemben azokkal, akik hallgatnak vagy nem szégyellnek netán lelkesedni se.

Minden nap történik valami, amit nem volna szabad már eltűrni – és mi mégis tűrünk. Mert itt van ez a Handó-féle gyalázatos handabanda – milyen ország az, ahol a bírák főnökasszonya ilyen aljas szöveget engedhet meg magának, és még másnap is főnökasszony..?

Milyen ország, milyen ország…

Olyan, ahol hamarosan titkos eljárás indulhat bárki ellen; olyan, ahol „Stop Sorosnak” emlegetett törvénycsomagot fogadnak el, örök szégyenünkre; olyan, ahol Orbán és csicskásai naponta többször is előadhatják bárgyúságnak tűnő alávalóságaikat…

S ez az ország még tagja az EU-nak. S nem is egyszerű tagja: olyan, amelynek napról napra nagyobb a pofája.

Olyan ország, amelyben van ugyan „ellenzék” - de minek...

Olyan ország, ahol éppenséggel még lehet élni.

De minek…

>>>

Kizökkent az idő

Szerdán megcavazzák a „Stop Sorost” és a zalaptákolmány-módosítást, amely – biztos, ami biztos – létrehozza a „kormány” különbíróságát. Közben „kormánypárti” matricaragasztó különítményesek járják Budapestet. 

Orbán közvetlen felügyelete alá vonja a szerencsejátékokat és a Magyar Tudományos Akadémiát. A zalaptákolmányban megszüntetik a hajléktalanságot, és elrendelik az utcán élők üldözését.  Hamarosan életbe lép a módosított Btk. – az a gyanús, aki nem gyanús… Két évnél hosszabb ideje van érvényben az újra és újra hézagmentesen meghosszabbított fokozott rendőri ellenőrzés.

Néhány az utóbbi napok híreiből. Ismét „törvények” stigmatizálják azokat, akik emberként viselkednek, netán szót emelnek. Nem baj: bújhatnak, rághatják szégyenükben ökleiket… Most még bújhatnak.

Úgy tűnik, mintha végképp elszabadult volna hazánkban az őrület – pedig nem: csupán hadüzenet, akarom mondani: bejelentés nélkül bevezették a rendkívüli állapotot.

De nem most kezdték, hanem már régen. Részletekben.

Mindezt a magyar társadalom jelentős csoportjainak egyetértésével, kifejezett támogatásával, illetve a többiek belenyugvó apátiájával kísérve.

És minden „törvényes” – legalábbis cavaznak róla, rendesen. Van „ellenzék” is, amely „holt időben” „szakpolitikázva” úgy tesz, mintha lényegében minden normális volna. A „törvényekről” is úgy „vitázik” – tisztelet a kevés kivételnek –, mintha rendes, normális törvények volnának…

S az Európai Néppárt is úgy tesz – hiába minden hír fölháborodásról: semmi sem fog változni.

Pedig semmi sincs rendben: minden törvénytelen.

>>>

Náci beszédet ünnepelt a magyar parlament

Sok mindent hallottunk, olvastunk már – sok mindenre mondtuk már azt, hogy ez vagy amaz a szöveg ilyen vagy olyan vonatkozásban mintha náci mintákat követne (igyekszem körültekintően fogalmazni). Mégis: alighanem Kocsis Máté mai fölszólalása az első, amelyet elintézhetünk azzal a szóval, hogy náci.

Vagy talán mégsem? Hiszen csupán a Keresztapa útmutatását („népességcsere”, „a spekulánsok már csak ilyenek”) váltotta aprópénzre... És a kormánypárti képviselők nagy tetszéssel fogadták. Ellenzékiek, gondolom, nem voltak a teremben: ha lettek volna, bizonyára Kocsisba fojtják a szót, aztán nagy zajjal kivonulnak...

Mit lehet erre, erről mondani?

Igazán megállhatnánk már egy picit, csak a gondolkodás kedvéért, ugyi... Vagy bízhatunk abban, hogy a náci retorikát mégsem fogja követni a nácik gyakorlata..? Ami azt illeti, az utóbbiban magam is biztos vagyok – ahogy abban is, hogy tartósan nem lehet tisztességes emberként ilyen országban élni.

Itt a szöveg a maga valójában. Még kódoltnak sem mondanám, csak hazugnak, aljasnak, rágalmazónak, uszítónak – szóval mocskosnak, nácinak. Bizonyos szervezeteknek, személyeknek címzett, életveszélyes fenyegetésnek...

https://www.facebook.com/atv.hu/videos/1856648074402501/?t=0

A Fidesz honlapján

No és persze Dömötör Csaba „válaszolt”...

„Tartsa meg a szennyes pénzét” – üzente a Fidesz kijelölt altisztje

Neve is van, de arra a kis időre minek megjegyezni.

Valakik már megint valami kellemetlent mondtak a Fideszről – a válasz természetesen a megszokott sorosozás. Az altiszt elmondja, hogy a sorosozás nem zsidózás, bármit gondoljanak is hazai és külföldi zsidó szervezetek, magyar állampolgárok, akárkik.

Márpedig a sorosozás 1945 óta a legaljasabb és leghosszabb ideig tartó zsidózó kampány, amelyet Európában űztek. Nincs is ezen mit vitatni.

Soros György az az ember, akinek mindenhol vannak ügynökei – márpedig az „köztudott”, hogy az ilyen ügynöktartó, hálózatot üzemeltető emberek zsidók. Nem kell azt külön kimondani – de azért a Fidesz „szellemi háttéremberei” közül sokan kimondják, még többen sejtetik, amolyan Bogár László módra… Legtöbbjüket a „kormány” szépen ki is tünteti. És külön élvezet az igazi hívek számára, hogy kéjesen játsszák a hülyét, mintha nem értenék, mit mondanak, miért mondják.

Soros György „spekuláns” – ezt sosem felejtik el megemlíteni. „Spekulációval” kereste a pénzét: márpedig ilyesmit, ahogyan azt „tudhatjuk”, zsidók csinálnak – nem kell tehát azt külön ki is mondani.

Pénze pedig szennyes – ahogy a zsidóké, „köztudomásúlag”… Minek kellene kimondani? Megtarthatja – üzenik azok, akik már régóta nem kapnak belőle…

Folytathatnám, de minek.

Közhely, bár sokan tagadják: a Fidesz nagyjából 20 éve folytat tudatos, átgondolt, szervezett antiszemita uszítást. Az már a banda ügyességét „dicséri”, hogy ezzel együtt el tudják adni – már akinek, persze – a „zéró toleranciát”.

Mindez világos, mint a nap. Ezért nem értem a „demokratikus ellenzék” nagyobbik részét, amelyik egyáltalán mérlegeli a „Stop Soros”-nak emlegetett ocsmányságot, és a hozzá kapcsolt zalaptákolmány-módosítást.

Jó 20 éve csinálja ezt a mocskos műsort a Fidesz – és nem csak ezt: cigányozik és buzizik is. Nincs kormánypárt Európában, amelyik hasonló aljasságra vetemedne.

Ezenkívül – a zsidózás, cigányozás, buzizás, valamint a kereszténykedés és hazaffyaskodás fedezékében – lop és rabol is, mégpedig olyan döbbenetes mohósággal, amely szintén páratlan az 1945 utáni Európa történetében.

Hosszú ideje, majd 20 éve, azt gondolom: a Fideszt elsősorban tudatos, cinikus, instrumentalizált zsidózásáért  (és cigányozásáért, buzizásáért) kellene támadni, kellene szalonképtelennek tekinteni. De ott tartunk, hogy éppen ő mondja meg, ki szalonképtelen… És nincs olyan jelentős politikai erő, amely szembeszállna ezzel az aljassággal, amely kiállna a legalapvetőbb emberi jogokért.

Soha nagyobb szüksége nem volt ennek az országnak liberális pártra. De magyar hagyomány: amire éppen szükség volna, az lehetetlen…

Aljas hatalom

Hogy Orbán, Kövér, Németh Szilárd vagy mondjuk Halász János minden (más)nap mondanak valami primitív aljasságot és bamba baromságot, már rég megszoktuk – pedig… De van nap, hogy olykor egészen nyíltan jelenik meg a hatalom alapvető minősége, az aljasság.

                                           Bajkai István

Itt volt például Bajkai István (valamilyen doktor, ráadásul…) fölszólalása a tegnapi „parlamenti” züllésen.

Rövid bevezető után rögtön nekiállt spekulánsozni, multizni, antikapitalistának maszkírozott bárgyúságokat előadni – szóval a megszokott módon kódolt, azaz félre nem érthető módon zsidózni. És ezt egészen zavartalanul csinálhatta: senki sem szólt rá az ellenzékből (talán már nem is voltak jelen) vagy éppen saját frakciójából. Sőt, az utóbbiak nagy tapssal honorálták a csinos előadást.

Azt nem tudom, volt-e tegnap ennél is egyértelműbb zsidózás: nem figyelem már rendesen a zülléseket. De jó szembesülni a hatalom második vonalával, az igazi hanggal. Azzal, ami egyébként naponta ömlik ránk a hűséges médiából.

A második világháború után – egy ideig a „létező szocializmus” kivételével – Európában kialakult a konszenzus: nem szabad zsidózni, általában rasszista módon megszólalni, legalábbis hatalomból nem. Ezt a konszenzust is semmibe veszi a Fidesz, legalább 20 éve. Mit lehet tenni? Nyilván csak azt, hogy igyekszünk nem meghallani, amit nem nagyon muszáj… Ebben egészen jól teljesít például az Európai Néppárt.

Itt van például a végtelenített sorosozás.

Az egész piszkos hazugság-, rágalomözön már régen kifulladt volna; már a nevetésbe-röhögésbe is belefáradtunk volna; a Fidesz már régen történelmünk szemétdombjára került volna...

Ha ez az egész nem goebbelsi mintájú, antiszemita hecckampány volna.

És erről a förtelemről és kapcsolt részeiről „vitázik” a magyar „parlament”, „ellenzéki” közreműködéssel.

Az ellenzéki megszólalások többsége valami egészen szánalmas, gyatra, megalkuvó volt. Világos, hogy ettől az „ellenzéktől” semmit sem lehet várni.

Egyetlen kivétel volt, legalábbis tegnap: Vadai Ágnes.

Ha eltekintek attól, hogy szerintem már régen nem volna szabad szóba állni a bandával, hiszen amit művelnek, az tűrhetetlen; meggyalázása, kigúnyolása mindennek  - szóval, ha eltekintenék attól, amitől egyébként nem, akkor azt mondanám: így és csak így van értelme, ha egyáltalán, szólni a bűnszervezethez.

Már ha nincs jobb, fontosabb dolgunk.

>>>

Még egyszer a tárgyalhatatlan "törvénytervezetről"

Ez a törvénytervezet tárgyalhatatlan, mert tárgyalásra alkalmatlan; nem is arra szánják. Némi diplomatikussá enyhített, de azért igen kemény anyázás kíséretében ezt szabad, ezt lehet róla elmondani – egyetlen, lehetőleg közös vezérszónoklatban.

A rendkívüli méltánytalansággal és kíméletlenséggel megválasztott célpont, az áldozat személye hibátlanul illeszkedik a Fidesz-MIÉP-Jobbik (korábban MDF) két évtizedes antiszemita intenciójú kampányához.

Sokan még mindig tagadják vagy megértőn hablatyolnak róla, de a helyzet az: tulajdonképpen az egész ocsmány hecckampány valójában semmilyen más célt sem szolgál, mint az antiszemita indulatokra vadászó fideszes propaganda töretlen folytatását. Hiszen – lássuk már végre be! – ez a Fidesz-hatalom alapja. S a dolog természeténél fogva ez a folytatás egyre alantasabb. Bármily kellemetlen az ellenzéknek is, ki kell tehát végre mondani: a „Stop Soros” nem egyéb, mint a fideszes antiszemita hecckampányok csúcsrajáratása; a legundorítóbb és leginkább goebbelsi mind közül.

Ugyan mit lehetne ezen tárgyalni? Csak visszautasítani szabad, mégpedig mindenestül!

Tehát nincs, nem lehet helye semmiféle „ellenzéki” megértésnek – legalábbis a demokratikus ellenzék részéről nem. Nincs értelme annak, hogy például az LMP módjára bármilyen „megértéssel” szóljanak a hangoztatott célokról.

E „törvénytervezet” esetleges „vitájában” minden szó elhibázott, amely racionális próbál lenni: csak gúny és megvetés tárgya lehet. Nem kell, nem is szabad a migráció valóságos problémáiról beszélni, mert a benyújtott handabandának egyszerűen köze nincs semmihez, ami valóságos. Ahogy a Fidesz egész – tehát nem csupán Soroshoz és a migráncsokhoz meg Brüsszelhez köthető – propagandájának se.

Hasonló a helyzet zalaptákolmányuk módosításával. Legfeljebb annyival kell kiegészíteni, hogy ha már annak megtárgyalásában nem vettek részt, ugyan mi értelme bármilyen módosításról beszélni? Ráadásul olyanban, amely zalaptákolmányosítja a fideszes különbíróságokat?

Minden, amit a Fidesz hadovál, saját „valóságukról” szól: arról az álvalóságról, amelyet már nem akarnak új emberekkel elhitetni, csak a régieket akarják egyben tartani. Ilyen körülmények között a racionális vitának nincs, nem is lehet helye – és régóta ez a helyzet! Régóta saját „nyelvet”, az orwelli újbeszél Fidesz-változatát használják – s azzal nem lehet értelmesen kommunikálni, hiszen nem arra találták ki...

Csak az elutasítás és az elfordulás lehet a válasz. Minden más magatartás megbocsáthatatlan és – ami az ellenzéket illeti – helyrehozhatatlan, jóvátehetetlen hiba.

Vagy kollaborálás.

>>>