Fidesz: Soros-bérencek támadnak "a magyar emberek" ellen...

„A magyar emberekért” áldozatosan dolgozó nemzetikeresztény Fidesz ellenfelei-ellenségei egyetlen nemzetellenes, zsidóbérenc bandát alkotnak.

Azt már régóta tudják „a magyar emberek”, hogy a Fidesz igazi demokratikus polgári pártként semmit sem szeretne jobban, mint olyan ellenzéket, amely képes őt leváltani – lám, most is nagyon aggódik az ellenzék minősége miatt:

„Magyarország ennél jobb ellenzéket érdemelne” – mondja a papagájkórus vezető karmestere.
Ám a Fidesz polgári is, demokratikus is – de csak annyira, amennyire nemzetikeresztény volta megengedi! Bármennyire szeretne is erős, kormányképes ellenzéket, azt kell látnia, hogy a mai ellenzék nem csupán gyenge, nemcsak kormányképtelennek tűnő, hanem egészen biztosan nemzetellenes is!

Pártunk és kormányunk ezt már sokszor elmondta: az ellenzék a magyar emberek helyett Brüsszel oldalára állt, le akarja bontani a kerítést, migráncsokat simogat feszt, civilnek mondott ügynököket védelmez és bevándorlóországot akar csinálni hazánkból – valamennyien Soros zsebéből ajvékolnak!

A szocikról és a libsikről könnyű volt ilyet állítani, de a Fidesz már régen megoldotta a Jobbik belegyömöszölését is a vizeinkben úszkáló nagy testű ragadozó feneketlen zsebébe…

Itt az új plakát tehát – mesterműnek nem mondható, de azt, amit a Fidesz hosszú ideje tartó hecckampánya üzen, hatásosan fölerősítheti. Igen, az üzenet a régi – talán a korábbiaknál kicsit markánsabban vagy inkább csak szájbarágósabban megfogalmazva.

Nincs az a migránsmentes önkormányzat vagy töpörtyűfesztivál, ahol ezt az üzenetet ne fognák föl „a magyar emberek”, akár nemzeti evés-ivás-mulatozás közben is! Rögtön megértik, hogy kultúrájuk, szokásaik, munkahelyük veszélyben van, s védelemre csak Orbántól számíthatnak. Nyalják is szorgalmasan a gazdi kegyelmes lábait - bármit megtesznek, csak ne kelljen olyan nyomorult körülmények között élniük, mint például a németeknek, a franciáknak vagy akár a svédeknek..!

>>>

A Fidesz megint elítéli az antiszemitizmust...

Igen: bizonyos alkalmakkor szavakban mintegy rituálisan elítéli. „Határozottan elítéli, és fölháborodva visszautasít” minden gyanúsítást. De ettől még…

Ó, hát ha annyira akarják azok az izék, no: a tuggyuk kik, hát elítéljük – nem kerül az semmibe.  Attól még mindent csinálhatunk úgy, ahogy jó húsz éve tesszük..!

Közöttük bizonyára vannak – tán nem is kevesen –, akik magukban így méltatlankodnak:

• De hát mi nem is vagyunk antiszemiták! Vannak zsidó barátaink – sőt: közöttünk is vannak zsidók… Téved mindenki, aki azt hiszi: antiszemita indulatok szándékos fölkeltéséhez, erősítéséhez föltétlenül antiszemitának kell lenni..!

Igen, minden bizonnyal vannak még a társaságban olyanok, akik nem antiszemiták; tán még olyanok is – bár ez már kevésbé valószínű –, akik nem cigánygyűlölők, nem homofóbok, és a muszlimokról sem hazudják, hogy gyíkká varázsolta őket.

Ettől még részt vehetnek akár rasszista, antiszemita hangulatkeltésben is – nyilván azt gondolják magukról – legalábbis a beosztottak –, hogy ők csak szakemberek: szakértelmüket más hatalomnak is tudják majd értékesíteni. Mint Gulyás úr A tanúban.

Ám mindez csak arra jó, hogy akinek kedve, ideje van hozzá, töprengjen: kiket kell inkább elítélni, kiket kell nagyobb gazembereknek tartani: a meggyőződéses rasszistákat, vagy a „semleges”, eszmék és értékek nélküli „szakembereket”..? Persze, azon is lehet töprengeni – de már senkinek sem ajánlom –, hogy a Főnök, Orbán Viktor ez ügyben már meggyőződéses, vagy még szakember..?

Bár kiindulhatunk az orbáni tanácsból: „ne figyeljenek oda arra, amit mondok, egyetlen dologra figyeljenek, amit csinálok”.

Tényleg kiindulhatunk ebből? Hiszen a politikusok e szempontból olyanok, mint például a költők, művészek és más kapa-kaszakerülők: a szó a fegyverük – hiszen nyugodtabb időkben nem szoktak például maguk gyilkolni, rabolni se nagyon…

Amit mondanak, tettnek tekintendő. Így az is, ha azt javasolják – igaz, csak a külföldieknek –, hogy ne abból ítéljenek, ami handabandázást tőlük hallanak, olvasnak…

Vajon most – amikor a szervezet ismét szükségesnek tartotta, hogy „az antiszemitizmus ellen határozottan föllépjen, elítélve annak minden formáját” –  helyesen járnánk el, ha nem idéznénk föl egy-két kedveset abból, amit a Főnök és közvetlen alárendeltjei mondtak..?

Csak egyet idézek – azt, amit mániákusan idézni szoktam, mert igazából még mindig nem hiszem el, hogy azt ki lehetett mondani, a politikából való azonnali kiebrudalás következménye nélkül… Azaz csak szeretném nem elhinni: de mert ugyancsak mániákusan igyekszem tájékozódni, be kell látnom: ahol a hivatalban lévő miniszterelnök azt mondhatta, amit – és még 48 óra múltán is miniszterelnök maradhatott –, ott attól kezdve minden kiszámíthatóvá, előre fölmérhetővé vált.

Azzal, amit akkor Orbán mondott, a mai hatalom egész magatartása, minden megnyilatkozása tökéletesen összeegyeztethető, abból levezethető.

Talán vannak, akik ennyiből már tudják, melyik orbáni szövegre gondolok – de a biztonság kedvéért meg is mondom.

Valamikor 2000-ben Orbán Viktor a már régóta fideszes-szélsőjobbos uszító műsorrá vált, és minden elemében súlyosan törvénysértő Vasárnapi Újságnak adott interjújában megnevezte és hívei figyelmébe ajánlotta médiakedvenceit: magát a zsidózó-komcsizó-liberálfasisztázó-cigányozó-buzizó uszításokkal teli, ájtatosan nemzetikeresztény Vasárnapi Újságot, a meglovasított „Magyar Nemzet”-et és a Bencsik-féle Demokratát. Azt a Demokratát, amely hetenként reklámozta a Gede-testvérek által kiadott „náci-nyilas klasszikusokat”, segítendő a hiteles történelemismeret kialakítását…

Lassan 20 év telik el a fölidézett orbáni megnyilatkozás óta – és én máig azt hiszem: amit akkor mondott, a rendszerváltás óta politikai és erkölcsi értelemben a legzüllesztőbb megnyilatkozás volt. Mondhatta, sajnos, mert a magyar társadalom, a magyar közélet készen állt annak befogadására. Vagy legalábbis tudomásul vételére.

Arra már nem emlékszem, hogy aztán maga Orbán hányszor és milyen kifejezésekkel szállt be közvetlenül vagy közvetve a különböző hecckampányokba: például a Jancsó- és Esterházy-gyalázásba, kertészezésbe, filozófusozásba, alföldizésbe, schifferezésbe stb; a brüsszelezésbe-migráncsozásba-sorosozásba foglalt, hosszú évek óta egyre intenzívebben űzött hazaárulózás, bérencezés, ügynöközés közepette haloványulnak a régebbi konkrét emlékek… Az újabb „élmények” elkábítják az embert: szédítő a vizeinkben úszkáló nagy testű ragadozó, egyébként multimilliárdos spekuláns „látványa”, a maga feneketlen zsebével, amelyből fizeti Brüsszelt, a migráncsok betelepítését, Orbánia egész ellenzékét, a civil ügynököket, bérenceket…

Csak az az érzés erősödik, hogy mindez régóta ismerős. Nem csupán a történelemből, az irodalomból, hanem a magyar közélet mindennapjaiból. Tulajdonképpen már a rendszerváltást megelőző egy-két évből is – de igazán nyomasztóvá, közéletünket meghatározóvá Orbán és társasága szívós munkálkodása révén vált az amoralitás, mint a hatalom legfőbb jellemzője.

Az általam hivatkozott, 2000-ben elhangzott interjújában Orbán mintegy hivatalosan is deklarálta önmaga és egész társasága teljes amoralitását.

Az ember azt gondolná: morál nélkül, illetve a legalapvetőbb morális értékek ignorálásával tartósan nem lehet működőképes a társadalom; maga a politika sem. Kérdés persze, mi nevezhető tartósnak. Egy ember élete szempontjából az Orbánék uralta mintegy 12 év már soknak, nagyon soknak, elviselhetetlenül soknak mondható.

De annyira soknak mégsem mondanám, hogy természetesnek vehessük az amorális uralomnak való behódolást.

 

Nincs olyan jámbor, hűséges kutya, aki ne marna bele gazdájába, megveszve, ha az úgy bánna vele, mint Orbán és bandája „a magyar emberekkel”... De „a magyar emberek” még mindig boldogan nyalják a gazdi kegyelmes lábait...

Békésen vagy legalábbis komoly ellenállás nélkül tűri a társadalom még valamelyest morálisnak mondható része is az óránkénti gyűlöletperceket, a sorosozást. Azt, aminek egyetlen tartalma, célja az antiszemita, általában a gyűlölködő indulatok fölkorbácsolása. Annak a kényszerképzetnek „a magyar emberek” lelkébe, tudatába szuggerálása, hogy minden veszélyben van, ami nekünk fontos, minden bennünket fenyegető veszedelem a háttérhatalmas Sorostól ered; az a veszedelem, amely Orbánt és társaságát fenyegeti, ha fenyegeti, az valójában „a magyar embereket” fenyegeti; és hogy a mérhetetlen veszedelemtől csak a Történelem Urának Kiválasztottja védhet meg.

Most (még?) nem látni új óriásplakátokat. „Csak” a „kormány(párt)” elbitorolta „közmédiából” és a hatalom által nagyrészt közpénzből teremtett és fenntartott terrormédiából ömlik ránk a sorosozás szennye, mocska.

Nem nyithatod ki a szemed, a füled, ha meg akarod óvni magad ettől a mocsoktól. Nem nézhetsz sporteseményt, nem hallgathatsz rádiót; a „közmédia” és a fideszes médiabirodalom többi részének „híreiről”, „háttéranyagairól” nem is beszélve. Nem mehetsz se kocsmába, se más nyilvános helyekre...

És Orbán Viktor újabb levelet küld „a magyar embereknek”… Közben megtudhatjuk tőle, hogy Soros György az, aki  minden határt átlépett...

A sorosozás állításaiból semmi sem igaz, csak a hatalom elképzelhetetlen aljassága. 

A hecckampányról sok minden eszünkbe juthat, amit a legaljasabb diktatúrák lakosságot terrorizáló gyakorlatáról tudhatunk. Ám a Sorosról rajzolt „háttérhatalmas” torzkép; az, ahogyan Soros nevét a hatalom politikusai és orgánumai csak jellegzetes állandó jelzőkkel együtt írják le, mondják ki; az, ahogyan ma már mindenki Soros-bérenc lett, ki csak lelkesedni rest; az, ahogy óránként vagy még gyakrabban gyűlöletperceket rendez a hatalmon lévő söpredék, megalapozza az állítást: a sorosozás goebbelsi mintájú hecckampány, amelynek legfőbb célja az antiszemita indulatok fölkorbácsolása. Azt a bázist, amelyre a Fidesz biztosan számíthat, ez az irracionális gyűlölködés tartja össze a legerősebben. Aki kételkedik ebben, nézzen rá a Fidesz-pártoló kommentekre – de ne egyre, kettőre, ne is háromra, négyre, hanem legalább százra... 

Mindez – szerintem – nyilvánvaló, letagadhatatlan. Mi okból írom újra? Mert január 27-e, a holokauszt emléknapja, ismét alkalom volt a Fidesz számára, hogy rituálisan „elutasítsa az antiszemitizmus minden fajtáját”.

Ám a sorosozás és brüsszelezés hívek számára áttetszően leplezett antiszemita intenciójú, végtelenített és dermesztően aljas hecckampánya ezt az „elutasítást” teljes mértékben hitelteleníti. A „Stop Soros törvénycsomag” eszelősnek tűnik, ám valójában gondosan kiszámított gazemberség; legújabban az ENSZ-nek Soros zsebébe gyömöszölése – ez az egész hitleri-sztálini-orwelli őrület komolytalanná tesz minden relativizálási kísérletet. Félelmetes perspektívát nyit a Németh Szilárd-i garázdálkodás: az arra hivatott szervezetek helyett ő akarja meghatározni – nyilvánvalóan Orbán útmutatása szerint –, kinek a személye minősíthető a nemzetbiztonság szempontjából kockázatosnak…

A hatalom áttörni készül minden, még állónak látszó gátat: saját „törvényeit” sem tartja be. A demokratikus struktúrákat sárga földig lerombolni akaró bűnszervezet számára kell valami ideológiai alap: s olyat, szándékaihoz illőt – Kuncze Gábor szavaival mondva – csak a történelem szemétdombjáról guberálhat össze.

Minden valamennyire is demokratikus szervezetnek már régóta meg kellett volna szakítania minden megszakítható kapcsolatot az uralkodó söpredékkel. De az különösen elvárható, hogy akik éppen a holokauszt áldozataira emlékeznek, ne tűrjék meg rendezvényükön az antiszemita, általában is rasszista hecckampányokban utazó hatalom képviselőinek hivatalos jelenlétét; ne engedjék, hogy ott  fölszólalhassanak.

Izrael mai miniszterelnöke, Netanjahu megtehette, hogy szűken vett hatalmi érdekeit szolgálva, a hülyét játszotta Orbániában, mintegy legitimálva Orbánék antiszemita célzatú sorosozását. (Hivatkoznak is rá Orbánék rendesen…) Megtehette, hiszen azt is megteheti – meg is teszi –, hogy szélsőjobboldali, rasszista szövetségesekkel kormányoz. Azt azonban én nem látom be, milyen erkölcsileg és politikailag is vállalható haszna származhatna abból Orbániában bárkinek, aki nem tagja, kliense, jobbágya a maffiának, ha a meggyilkolt áldozatokra emlékezve Netanjahu immoralitásával kezelik a sorosozást és mindazt, ami avval jár. S nem Izraelben, hanem – mondom még egyszer –  Orbániában.

Abban az Orbániában, amely talán nem is túl hosszú idő múltán elkerülhetetlenül IV. Magyar Köztársasággá alakul majd át.

>>>

Orbánia proskribál

Marx sokat idézett mondása szerint az emberiség mindent kétszer él át: egyszer mint tragédiát, aztán mint komédiát. Ki tudja megmondani, mi most melyik fázisban vagyunk?

Kép: 24.hu

Nézném én tragédiának, de nem megy: korunkból és szereplőiből – belőlünk – hiányzik minden nagyság. Anélkül pedig nincs katarzis.

Nézném én, legott is, komédiának: de nem mulattat. Nem tudok kacagni, még kárörvendőn hahotázni sem. Legföljebb hányni és fuldokolva röhögni.

Minden olyan geil, mucsai.

Milyen dolog az, hogy a „kormánypárt” képviseletében kiáll Németh Szilárd – az milyen, hogy egyáltalán kiállhat..? –, és közli:

Szél Bernadett Soros György fizetett ügynöke.

Hogy ez milyen is volt, amikor tragédia után bohózatként ismétlődött, itt láthatjuk:

Hát az milyen, hogy előáll Rogán Antal, a goebbelsi pofátlanságok minisztere, és belevaúzza (a „közrádió” Vasárnapi Újság című, régóta a Fidesz és a szélsőjobb által elbitorolt-meggyalázott magazinjában adta magát elő, a készséges Nagy Katalin „kérdéseire” „válaszolva”) a hallgatók – zömükben, vélhetően, egyatáborosok – fülébe:

A magyar kormánynak, hatóságoknak van listája azokról a szervezetekről, akik az illegális bevándorlást propagálják, jó dologként állítják be, ráadásul jogi segítséget nyújtanak ahhoz.
A kabinetnek az a célja, hogy távol tartsa Magyarországtól azokat, akik a bevándorlás propagálásával, szervezésével foglalkoznak, akik megpróbálnak migránsokat behozni Magyarországra és akik őket finanszírozzák. „Ezt elérni nem olyan egyszerű dolog" – mondta a miniszter, majd aláhúzta, három megoldást javasoltak.
Ezek közül az első, hogy vegyék nyilvántartásba azokat a szervezeteket, akik a bevándorlást szervezik, és „legyen vita arról, hogy kik azok, akik ezt csinálják, és ha nem vallják be, akkor a hatóságok kényszerítsék rá őket erre a bevallásra" 

A „kormánynak” van listája… Hát aztán – kinek fáj az? Nem igazi proskripció az:

proskripció (tört.) politikai ellenfelek törvényen kívül helyezése vagyonelkobzással, száműzetéssel, gyakran fizikai megsemmisítéssel az ókori Rómában. 

Orbániában élünk, nem az ókori Rómában! A „kormány” nem megöleti, csak megnevezi azokat, csak rámutat azokra, akiket gyűlölni, köpködni kell. Nem most kezdi ezt, régóta csinálja! És éppen most fog „törvényt” alkotni róluk – ki mondhatja, hogy törvényen kívül helyezi őket..? És a távoltartás sem száműzetés, legföljebb hasonlít... Vagyonelkobzás meg egyáltalán nincs, legföljebb 25 százalékban. Igaz, Rogán megemlítette, hogy vannak már javaslatok az „illeték” fölemelésére is.

Vita? Hát az kell, de legföljebb amolyan Fidesz-módra, a „nemzeti konzultációnak” hazudott aljas szélhámosság mintájára…

De még az sem kell: vannak kipróbált módszerek.

Például hatóságilag rá kell kényszeríteni szervezeteket, embereket, hogy bevallják…

Na de ha nem vallják be, akkor sincs gond – az ítélet régen kész.

Jámbor Andrásnak erről egy Monty Python-klasszikus jutott eszébe. De talán egyszerűbb a  régi, bevált próbának alávetni néhány migráncssimogatót:

Jól meg kell kötözni őket, nyakukba-lábukra jó nagy követ, aztán zsupsz bele a Dunába (cipőstül - nem kell még egy emlékmű!). Ha megfulladnak, ártatlanok voltak; ha túlélik, kis szárítgatás után mehetnek a máglyára.

A műsort nyugodtan végig lehet csinálni: általában „a magyar emberek” nem fognak miatta balhézni, hiszen Rogán éppen rájuk hivatkozott; a külön is megemlített zsidók sem tiltakoznak majd, hiszen Rogán és a „nemzeti kormány” éppen az ő védelmükben (is) csinál mindent:

A miniszter elmondta, a törvénycsomaggal kapcsolatban „nyugodtan kihúzható az antiszemitizmus vádja". A magyar kormány nemhogy nem antiszemita, hanem segíti a hazai zsidó közösséget – jelentette ki, majd ennek egyértelmű elismerésének nevezte, hogy Izrael miniszterelnöke tavaly 30 év után először járt hivatalos úton Magyarországon.
„Amikor a túlnyomó részt muszlim származású migránsok ellen védekezünk, akkor valójában pont a magyarországi zsidó közösségnek a védelme érdekében tesszük a legnagyobb lépést" – tette hozzá.

Netanjahu „megvan”, az Európai Néppárt elfordul, Brüsszel esetleg ejnyebejnyézni fog.

Oszt? Jó napot…

>>>

Mindenki szem a láncban

Csakis szörnyetegeknek tudom mondani azokat, akik egy immár 88. életévében járó ember évek óta tartó gátlástalan rágalmazásából, az ellene folytatott, sunyin zsidózó hecckampányból akarnak megélni! 

Ez az egész annyira méltánytalan – egy olyan ember ellen, akinél többet és hasznosabban, önzetlenebbül senki sem költött erre az országra –, annyira hazug és undorító, hogy ahhoz képest már-már mellékes: ezt az egész ocsmányságot közpénzek százmilliárdjainak elcsaklizásából fedezik…

Csörtethetnek bátran a senkik; Budai Gyulák – bambábbnál bambább, aljasnál aljasabb papagájok – állhatnak elő, szégyentelenül, a szemérmetlen hatalom képviseletében. Egyetlen napot, hovatovább órát sem úszhat meg az ember pártunk és kormányunk undorító hazudozása, uszítása nélkül…

Egy generáció életét foglalta már el, mérgezte meg a Fidesz, mióta nemzetikeresztény bűnszervezetté lett…

Embertelen, alantas migráncsozásban, hibbant-hazug brüsszelezésben, gátlástalan, sunyin zsidózó sorosozásban élünk évek óta, tehetetlenül. Ebben nőttek-nőnek föl gyermekeink, ebben „nevelődnek” unokáink.

Ami történik, lemoshatatlan szégyen, megbocsáthatatlan, jóvátehetetlen bűn. A szörnyetegeket, akik az emberi ostobaságra és aljasságra építik hatalmukat, a magyar történelem bűzlő szemétdombjára helyezi majd a nemzeti emlékezet.

Már ha egyáltalán képes lesz az ország kikecmeregni az őrületből.

Szabadulni kellene ettől az egésztől – de nem szabadulhatunk, amíg a társadalom eltűri a szörnyeteg-uralmat. Pedig mindent tudhatunk már – verssorok juthatnak eszébe szinte mindenkinek, aki legalább az általános iskolát elvégezte…
mintha nyitva az ablak
s bedől a dögszag…
...
s mert minden célban ott van,
ott van a holnapodban,
gondolatodban,
minden mozdulatodban;
mint víz a medret
követed és teremted;
kémlelődsz ki e körből?
ő néz rád a tükörből,
ő les, hiába futnál,
fogoly vagy s egyben foglár;
…
s nem érzed már, mi élni,
hús és kenyér mi,
mi szeretni, kívánni,
karod kitárni,
bilincseit a szolga
maga így gyártja s hordja;
ha eszel, őt növeszted,
gyermeked neki nemzed,
hol zsarnokság van,
mindenki szem a láncban;
belőled bűzlik, árad,
magad is zsarnokság vagy…

Meddig még a lelki restség, mely, hitetlen, csodára vár? Mi kell még, hogy kitessék: föl kéne szabadulni már..?

>>>

Le a PC-vel!

„A magyar emberek” szóból értenek, mégpedig nyílt, egyenes szóból: az orwelli újbeszél Fidesz-változatából. A „kormány” azonban, amely különben hasznos, fontos, nemzeti küzdelmet vív a cenzúrával egyenértékű „politikailag korrekt beszéd” ellen, most érthetetlenül maga is PC-zik…

2018-ban vagyunk Magyarországon. „Társadalmi vitára” bocsátott a hatalom egy „törvénytervezetet”, amelynek ez a címe:

MAGYARORSZÁG KORMÁNYÁNAK JAVASLATA A STOP SOROS TÖRVÉNYCSOMAGRÓL

Ám hiába a PC-beszéd: akik mindent szándékosan félreértenek, félremagyaráznak, a bérencek (tuggyuk persze, kiéi) rögtön sorosozni kezdtek! Teljes joggal panaszolta KovácsZoltán kormányszóvivő, aki egyébként abszolút szavahihető ember, mint maga a „kormány” is:

„A sajtó próbálja Sorosra kihegyezni a kérdést.”

Azannya..! – majd mit mondok... Most már tényleg csinálni kellene valamit ezzel a sajtóval: illetéket kivetni rá, és elküldeni Kukutyinba – ott hegyezze a zabot, ne a Soros-kérdést!

De ha már Stop Soros törvénycsomagról van szó, hát ünnepeljünk: „társadalmi vitára” bocsátja a „kormány” a tervezetet! Csinálhatott volna újabb „nemzeti konzultációt” is, hiszen közpénz van rá dögivel, csak kicsit hűtlenül kell kezelni. De bölcsen figyelembe vette a brüsszeliták érzékenységét: biztos nagyon háborognának, ha ilyen gyorsan új „nemzeti konzultációba” kezdene a „kormány”.

Maga a „törvénycsomag” teljesen hülye, tehát kiválóan megfelel a célnak: „a magyar emberek” további vadításának, hiszterizálásának, elaljasításának. Bár félek, lesznek hívek, akik még így sem értik majd meg pontosan..!

Van bennem valami hiányérzet, valami, ami zavarba ejt. Mintha túlzottan is vigyáztak volna a tervezet alkotói, nehogy megbántsanak valakiket – a háttérhatalmasokat meg általában a milliárdos spekulánsokat például. De nem akarták nyíltan megbántani a vizeinkben úszkáló nagy testű ragadozót sem, akinek pedig hatalmas zsebéből ajvékol az összes álcivil szervezet, a tüntetésre készülő diákság, meg az egész magyar ellenzék, bérenckedve-ügynökösködve.

Nem szabad finomkodni: ha harc, hát legyen harc! Nem a „kormány” akarta, ugyebár… Jó, maga a „törvénycsomag” maradjon PC-ben. De azért reggeltől estig zúgjon mindenhol az igazi üzenet, mintha lelátóról szólna:

„Mocskos Soros! Mocskos Soros!”

Jut eszembe: különben Orbán Viktor és veje jól vannak?

>>>

Rasszista "lelátót" csinálnak Orbánék az országból?

Gondoljunk bele: „pártunk és kormányunk” évek óta egyetlen és naponta vagy akár óránként  ismételt üzenete az ország népéhez: „mocskos Soros!”

Ennyi a Fidesz retorikája, napi „politikája”, „programja”.

Normális ország régen elkergette volna ezt az elvetemült társaságot, de a magyar lakosság egy jelentős része inkább kedvtelve hagyja, hogy megőrjítsék… S a többiek? Morgunk, időnként tiltakozunk úgy-ahogy – de nincs szervezett politikai erő, nincs magyar értelmiség, nincs MTA, nincsenek kulturális és érdekvédő szervezetek, szellemi műhelyek, amelyek képesek és hajlandók volnának összefogni az ocsmány uralom ellen, vagy akár csak megkísérelni az adekvát, kellően erőteljes tiltakozást.

Európa s benne Magyarország évtizedek óta nem élt meg olyan ijesztően, bénítóan gátlástalan és eszelős uralmat, mint amilyen Orbániában csinálja a mocskos műsort, leginkább azért, hogy továbbra is fosztogathasson.

Most már tombol az őrületnek álcázott aljasság.

Egyik nap „illetékes elvtárs” bejelenti, hogy Szél Bernadett nem vehet részt ama bizoccság züllésén, amelynek tagja; másnap megtudjuk, hogy az illetékes elvtárs éppen azt jelentette be, „hogy a Fidesz egyetlen képviselő jogát sem vitatja a parlamenti bizottságában való részvételre”.

Viszont ha Szél Bernadett megjelenik, akkor a „kormánypártiak” a „Soros-terv” megtárgyalását Szél Bernadett bizoccsági tagságának fennáltáig (sic!) nem támogatják, hiszen „Szél Bernadett tavaly olyan személyt javasolt a nemzetbiztonsági bizottság LMP-s szakértőjének, akinek személyével kapcsolatosan a nemzetbiztonsági átvilágítás során kockázati tényező merült fel.”

Képzelhetjük, mennyire óvatos ez a társaság azzal a személlyel szemben, aki magát „miniszterelnöknek” tekinti! Hiszen annak az alaknak  is voltak kapcsolatai kockázatos pofákkal…

Aztán itt van a legújabb Freedom House-jelentés, amelyet persze nem lehet komolyan venni, hiszen Soros…

A mai nap még mindig nem ért véget: arról olvashatunk a hatalom terrormédiájából átvett „közszolgálati” anyagban, hogy a „kormány” holnap Soros György Magyarországról való kitiltásáról tárgyal…

Ez legalább akkora képtelenség, mint Szél Bernadett „kitiltása” abból a bizoccságból, amelynek tagja…

Minden további magyarázat helyett bemásolom Fisch Gábor László Fb-megjegyzését:

Ugye ez érdekes kísérlet lenne – szerintem egyszerűen blődség, mint a beszélő krumpli dumája.
Azért lenne érdekes, mert nehéz elképzelni, hogy egy magyar állampolgárt kitiltsanak a saját országából. Erre egy kormánynak nincsen döntési lehetősége.
És nehéz ügy lenne azért is, mert egy amerikai állampolgár kitiltása Magyarországról, aligha maradna egyoldalú lépés.

Már az „ötlet” fölvetése is röhejes – ám az ilyen „ötletek” hatása pusztító. Azt üzenik: bármi lehetséges.

A hatalom úgy viselkedik, mint az őrült, ki letépte láncát. Nem tudok szabadulni attól a gondolattól, hogy van ebben valami szánalmas is: azért is őrjöng, hogy kevésbé érezze önnön aljasságát. De persze főleg azért, hogy tovább művelhesse gazemberségeit.

Mi lesz ennek a vége, nem tudhatjuk. De egyre kisebbnek látszik az esély arra, hogy kataklizma nélkül is megszabadulhat az ország elvetemült uraitól.

Amióta a Fidesz igazán nagy párt lett, folyamatosan hecckampányokban utazik. De egy sem volt olyan gyalázatos, olyan romboló, mint az évek óta egyre intenzívebben űzött sorosozás. Nap nem telhet el úgy, hogy maga a Kedves Vezető vagy valamelyik alvezére be ne intsen a papagájkommandónak, a „szellemi hátországnak”, a készséges „köz”- és terrormédiának: és zúg – mint gyakran némely lelátókról – a fülsiketító, elmerogyasztó, erkölcsrohasztó gyalázatos kórus, országszerte:

„Mocskos Soros! Mocskos Soros!”

S a kilátások? A Fidesz programja: folytatják…

>>>

Orbán Viktor "zéró toleranciája"

Kell-e „kormánypárti” politikusoknak és sajtómunkásaiknak, szélsőjobbos értelmiségieknek, művészeknek, bárkinek is „mocskos zsidók!”-at üvöltenie ahhoz, hogy engedélyezett, mi több: tudatos, államilag szervezett antiszemita hangulatkeltésről, hecckampányról beszélhessünk ott, ahol maga a „miniszterelnök” vizeinkben úszkáló nagy testű ragadozóról pofázik „évértékelő beszédében”?

Ahol a megnevezett nagy testű ragadozó képével ragasztják tele az országot, s a hatalmasok folyamatos bérencezéssel stb. arra buzdítanak, hogy képletesen vagy szó szerint is leköpjék „a magyar emberek” azt a képet..?

Ahol az elbitorolt közmédia és a közpénzből fenntartott hatalmas terrormédia orrba-szájba  löki a süketet a nagy testű ragadozó még nagyobb zsebéről, amelyből ajvékolnak a brüsszeliták, az ügynökszervezetek és a teljes hazai ellenzék is? Ugyan miért kellene fennhangon, kórusban zsidózni, ha a „kormány” tagjai és kedvenc agitproposai a kedvenc televízióban, általában a kedvenc médiában mindenhol háttérhatalomról, globális főkonstruktőr-dekonstruktőrről zagyválhatnak, kedélyesen vihorászva..? Tudják, nem kell részletezniük: értik a dumát azok, akiknek szánják. És tudják: értik azok is, akiket – játszva a vérig sértettet, a fölháborodottat – folyamatosan indokolatlan antiszemitázással vádolnak: így teljes számukra a kéj.

Hát a hatalomnak kell-e hangosan cigányoznia ahhoz, hogy cigányellenes uszításról beszélhessünk ott, ahol az iskolai szegregációt, a közmunkás létet, általában az intézményesített diszkriminációt olyan miniszterelnöki elméncség egészíti ki, amely szerint hazánk etnikai adottságai miatt nem vezethető be a mindenkinek adandó alapjövedelem..?

„A magyar emberek” – legalábbis azok, akikre a Fidesz oly szívesen hivatkozik – pontosan értik, miféle ragadozóról „elmélkedik” Kedves Vezetőjük; értik és értékelik (szomorú, de nem csupán a bűnszervezet tagjai, kliensei, hívei) azt a cigányozást is, amely tudtukra adja: olyan „kormányuk” van, amely a gyermekekért és nem a gyermekekből élő családokat támogatja…

Hát kell-e ott utcán betyárkodni, kórusban buzizni, ahol vezető politikusok is hibbantnak tűnő, ám célzatos módon gendereznek, a maguk kereszténynek zagyvált családmodelljét aljas szurkapiszkák kíséretében ajánlgatják..?

A fenti kérdések szerintem napjainkban, illetve hosszú ideje már a Fideszhez és személy szerint az Orbán Viktorhoz való viszony alapkérdései. Ismételt megfogalmazásuk aktuális indoka a „miniszterelnök” Welt am Sonntagnak  adott interjúja.

Az orbáni szöveg nagyrészt a szokott módon stupidnak tűnő, valójában célzatosan pofátlan és hazug, alantas. Mielőtt a jelen téma szerint fontos részt idézném, előbb két hiperpofátlan részletet másolok be, kommentár nélkül.

1.
Magyarországnak „finomabb érzéke van a migráció témájához, mint Németországnak”, mert egy „veszélyzónában” fekszik, így „ha embertömegek áramlanak be, nálunk megszólalnak a vészcsengők”.

2.
Az Állami Számvevőszék vizsgálatairól azt mondta: a választási küzdelem finanszírozásában gondatlanul eljáró pártoknak számolniuk kell a jogi következményekkel, és ő – a Fidesz elnökeként – mindig is ügyelt a törvényes gazdálkodásra.

Ha kiálmélkodtuk magunkat ezen az arcátlanságon, akkor menjünk tovább – nézzük a poszt témáját adó részletet:

Hazugságnak nevezte a lap felvetését, miszerint a vitában rájátszanak az antiszemita ellenérzésekre, és kifejtette: az európai baloldali erők taktikájának része, hogy „antiszemitaként hurcoljanak meg” jobboldali politikusokat.
Magyarországon a zéró tolerancia elve érvényesül az antiszemitizmussal szemben. Zsidóként „órákat lehet kipával sétálni Budapesten anélkül, hogy háborgatnák. Hol lehetséges ez még Európában?” – fogalmazott a kormányfő.

Igen: vannak helyek Európában, ahol nem biztonságos kipában sétálgatni (Budapesten sem árt óvatosnak lenni…), bár nagyon sok helyen kockázat nélkül megtehető. Olyan hely azonban nincs az EU-ban, ahol maga a „miniszterelnök és kormány(pártj)a” zérótoleráncskodna úgy, ahogy azt Orbán és társasága teszi…

A valóság nem az, hogy "rájátszanak" az antiszemita érzelmekre, hanem az, hogy kifejezetten szítják, erősítik azokat - a sorosozásnak sincs semmilyen más célja, értelme.

Nos, az orbáni „zéró toleranciát” mindennel együtt kell értékelni. Orbán terrormédiájával, a hosszú ideje  Soros-gyalázó anyagokkal hülyítő-uszító „köztévével”; az évek óta szervezetten űzött ügynöközéssel, bérencezéssel; a CEU-t ellehetetleníteni szándékozó és a civileket megbélyegző „törvényekkel”: nem csupán azok szövegével, hanem mindenekelőtt azzal a példátlan, „kormány”szinten űzött és megrendelt, szervezett uszítással, amelynek keretében elfogadták.
És persze az uszító plakátok tömegével, a meccsközvetítések szüneteit kitöltő „egypercesekkel”.
No meg Orbán és társasága haverjaival: Bayerral, Bencsikkel, Bogárral, Huthtal, Lovassal, ésatöbbiekkel; a „kormány” által kitüntetett cégéres rasszistákkal...

Azt a „zéró toleranciát” az előzményekkel együtt kell értékelni: a MIÉP-pel közösen megszállt-lezüllesztett, törvénysértő Vasárnapi Újsággal, az Orbán által 2000-ben (miniszterelnökként! – van ez olyan súlyú gazemberség, mint Tudose akasztós dumája) kedvencnek mondott, náci-nyilas kiadványokat reklámozó és saját zsidózó-cigányozó-buzizó anyagokkal teli Magyar Demokratával.

Ha mindent mérlegre teszünk, be kell látnunk: Orbán sajátos „zéró toleranciája” összehasonlíthatatlanul jobban rombolta a közmorált, mint megannyi gárdázás, betyárkodás. Az az orbáni „zéró tolerancia”, amelyet a Fidesz nagyjából 1994-95 óta mind intenzívebben érvényesített – a „konzervatív-jobboldali” közbeszédben is „szalonképessé” téve a rasszista hangot –, meghatározó szerepet játszott a gárdázáshoz-betyárkodáshoz szükséges hangulatok, indulatok fölkeltésében, erősítésében is.

Végül, feszültséget oldandó, mintegy desszertként:
„… ma még sokan megmosolyognak, amikor azt mondom, hogy Németország és a visegrádi államok lesznek Európa döntő gazdasági tengelye, pedig 2030-tól Németországgal közösen finanszírozzuk az EU költségvetését”.

Hogyne: de jót fogunk együtt dübörögni..!

Ha 2030-ban érvényes lesz az orbáni többes szám első személy, akkor már rég kívül lesz Magyarország az EU-n: megkockáztatom, a V4-ből egyedüliként, tehát V4-ek sem lesznek. Csak Orbánia, magában…

>>>

Beszéljünk végre nyíltan!

Zajlanak a megemlékezések a Don-kanyarban hősiesen hazájukat védő, kötelességüket teljesítő magyar katonákról. Voltak ott néhányan munkaszolgálatosok is, akiket nem nevezhetünk katonáknak, róluk most nem beszélnek. Minek tennék: néhány évvel ezelőtt Szakályék és társaik “áldozathozatalukért” “kitüntették” őket is a dicső Magyar Ökörség Díjjal. 

A doni hősökre emlékeztek az alakulatok

“1943. január 12-én a szovjet Vörös Hadsereg a Don-kanyarban támadást indított a 2. magyar hadsereg ellen. A magyar katonák kötelességtudatból és kitartásból is jelesre vizsgáztak. Életüket adták a hazáért és bajtársaikért még úgy is, hogy sokuknak nem volt megfelelő fegyverzete, felszerelése és ruházata sem. Nem csak [sic] az ellenséggel, hanem a pokoli hideggel is meg kellett küzdeniük.”

Nagyon jól beszélt Pákozdon (is), a hősökre való emlékezés talán legméltóbb

helyszínén Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára:

„Az idei esztendőben 170 esztendős Magyar Honvédség történelmének legsúlyosabb veszteségét – mintegy 128.000 főt – veszített el. Azok, akik pedig túlélték a poklot, soha nem gyógyuló lelki sebeket szereztek. Katonáink a legtöbbet, az életüket adták a hazáért, és sorsukról évtizedekig hallgatni kellett. A nemzet egészének múlhatatlan feladata és kötelessége megőrizni a nemzeti önrendelkezés alapelvét, eszméjét, és gyakorlatát – csak így lehetünk méltóak a doni hősök áldozatához” – fogalmazott Vargha Tamás. 

Legyünk hálásak Istennek és Kiválasztottjának, hogy végre nyíltan vállalhatjuk az évtizedeken át gyalázott, rágalmazott szövetségünket a Nagy Németországgal! De ideje tovább lépnünk: nemcsak azzal tartozunk a történelmi igazságnak, hogy újra meg újra kimondjuk: hazafiúi kötelességüket teljesítették dicső katonáink a Don mellett, hiszen hazájukat védték, hanem azzal is, hogy szintén kimondjuk: az a néhány magyar, aki a szövetségesek oldalán harcolt, illetve itthon fordult szembe Horthy Magyarországával, Hitler Németországával, bizony, hazaáruló volt..!

Így teljes a történelmileg hű kép - nem igaz..?

>>>

Aljas sorosozó szeánsz

Álpolgármesterek gyűltek össze a Bálnában, hogy közösen ocsmánykodjanak egyet. Úgy tűnik, bármire képesek, csak becsületesen dolgozniuk ne kelljen.

Ha már összegyűltek, akkor persze handabandáztak egymásnak – talán abban versenyeztek, melyikük a leghűségesebb szolgája, legkészségesebb seggnyalója a Felcsúti Nagyúrnak.

Valamiféle „bevándorlásszervező irodákról” hazudoztak – rémhírterjesztés ez, uszító szándékú. De hát mást, másképp nem is tehetnek a Fideszben, ha érvényesülni akarnak. És akarnak, bármi áron.

Gerinctelen gazemberek valamennyien – kivételként csak a segghülyék volnának említhetők. De olyanok, legalábbis ebben az ügyben, aligha voltak köztük. Az világos, hogy a Fideszben az intelligenciánál, a műveltségnél csak a tisztesség üldözöttebb – mégis: elképzelhetetlen, hogy azok az alakok maguk annyira ostobán rettegjenek a bevándorlástól, mint amennyire hisztérikus félelembe akarják kergetni településük lakóit.

Piszkos zagyválkodásukról „közleményt” vagy mi a szart adtak ki…
Meg akarják tartani Magyarországot magyarnak – papagájkodják a Felcsúti Nagyúr eszelős aljasságát. „Nem akarjuk feladni kultúránkat és szokásainkat, nem akarjuk, hogy félelem uralkodjon el a magyar településeken” – mondják.
Pedig rá kellene kényszeríteni őket, az „álpolgármestereket” és lakájaikat – persze, a Felcsúti Nagyúrral és klikkjével együtt –, hogy feladják „szokásaikat”, hiszen igencsak undorítóak azok. Hogy mit értenek kultúrájukon, az rejtély: ám valamilyen értelemben bármi nevezhető bárminek, akár kultúrának is.
„Felkérjük ezért a kormányt, hogy ha kell, törvényekkel, jogszabályokkal lépjen fel a Soros-terv és a bevándorlásszervező Soros-szervezetek ellen, mert a tömeges betelepítés komoly fenyegetést jelent a magyar településekre.”
Istenem… Nincsenek „bevándorlásszervező Soros-szervezetek”, nem fenyegeti az országot, a „magyar településeket” a „tömeges betelepítés veszélye”. Ezt nyilván tudják a Bálnában összegyűlt cégéres gazemberek, de készségesen papagájkodják, amit papagájkodniuk kell.

„Felkérjük a kormányt”...

Idősebbek emlékezhetnek ilyesmire: „szakszervezetek”, miegyebek „kezdeményeztek” olykor olyasmit, amire a hatalom fölkérte őket…

Most is erről van szó: bizonyára már lényegében elkészült a „nagy mű”, a „törvénycsomag tervezete”. Már csak az a kérdés, melyik péntek éjszakáján nyújtják be a „parlamentnek”. No meg készül vagy már készen is van a „Soros-ellenes akcióterv” is.



Hitvány, elvetemült alakok akarják még őrültebbé tenni híveiket, még inkább megfélemlíteni ellenfeleiket: így készülnek a „szabad választásra”…

Amennyire szolgalelkűek, fölfelé nyalakodók az összeröffent(ett) „álpolgármesterek”, többségük annyira undorító Döbrögiként: az alant lévőket taposva viselkednek „saját településükön”.
De ne panaszkodjunk, mert nincs hozzá jogunk. Pontosan tudtuk, miféle embereket választunk meg polgármestereknek. Mi voltunk, mi vagyunk azok, akiknek nem kellettek sem többé-kevésbé tisztességes pártok, sem becsületes emberek.

Rohad az ország, régóta. Bűze egész Európában érezhető. Szellőztetni kellene.

Vagy már mindegy?

>>>

Mi a „jó anyag” a sorosozásban?

Nincsenek szavak arra, ami a hatalom által fosztogatott Orbániában brüsszelezésben, migráncsozásban és sorosozásban történik, mégpedig évek óta. Az egész hecckampány annyira hazug és primitív, bunkó és átlátszóan rémhírterjesztő, uszító, hogy meg kell kérdeznünk: mi lehet hatásának titka?
[
Emlékeztetésül  - s a helyzet folyamatosan romlik!
Fingani nem tudsz a Fidesz engedélye, netán fölkérése nélkül úgy, hogy ne bélyegezzen Soros-bérencnek a szervezet… Nem telhet el nap, sokszor óra sem anélkül, hogy ki ne állna a társaságból valamelyik fő- vagy alpapagáj, hogy sorosozzon.

Diákok akarnak tüntetni? – Soros uszítja őket! Hosszú várólistára panaszkodik egy súlyos beteg? – Soros-bérencek fizetik! Folytathatnám, de minek…

S talán a legelképesztőbb jelenség: régóta nincs a hatalomnak olyan embere, akinek arcáról ne üvöltene már a teljes romlottság. Biztos, hogy híveik döntő többsége egyikőjüktől sem venne használt autót. De a sorosozást zabálják. Vajon mit szeretnek benne?

Ma magától Gulyás Gergelytől – a Fidesz egyik legjellemtelenebb, legarcátlanabb figurájától (indokoltnak érzem a súlyos szavakat, hiszen vélhetően értelmesebb ember, mint például Németh Szilárd; ezért is játszhatja időnként a „jó rendőr” szerepét) tudhatták meg „a magyar emberek”, hogy „minden adott a szabad választás lebonyolításához”, csak az a Soros..!

Összegyűltek a Fidesz gyalázatos „polgármesterei”, hogy települési szinten szervezzék meg az eddig jobbára országosan űzött hecckampányt. Orbán más gyalázatos szolgái „megkérik” a „kormányt”, hogy mielőbb dolgozzon ki akciótervet a Soros-veszedelem elhárítására  – hiszen minden pontosan úgy igaz, ahogy azt Kis János írta a Magyar Narancs karácsonyi számában:

Minden felülről mozgatott változás ugyanabba az irányba mutat: egyetlen személy és az ő hatalmi klikkje érdemi ellensúlyok által nem korlátozott uralma felé.A kormányzó párt parlamenti képviselői személy szerint Orbán Viktornak köszönhetik, hogy az Országházban ülnek; Orbán emelte fel és ő is ejtheti le őket. Ezért a frakció zúgolódás nélkül teszi, amire a Főnök utasítja......A kormányzó párt a demokráciában megszokott értelemben nem párt ... Orbán Viktor nem csupán a kormány és a kormányzó párt ura, nemcsak a független közjogi intézmények vezetőinek gazdája, hanem a Fidesz-kliensek legfőbb patrónusa is. Az államot hatalmas magánvagyonok létrehozásának eszközeként használja, az így létrehozott magánvagyonokat pedig politikai uralmának megszilárdítására mozgósítja. A publikus és a privát szféra, amelynek szétválasztása a jogállam alapvető céljai közé tartozik, az Orbán-rezsimben egyetlen hatalmi szövevénnyé nő össze.

Nem Kis János az egyetlen, aki így látja a dolgokat; a fentiek végiggondolása nélkülözhetetlen annak megértéséhez, mire is kell a bűnszervezetnek a brüsszelezés, migráncsozás, sorosozás.

Évek óta orrba-szájba lökik a sorosozó süketet; ráadásul a hosszú hallgatás után végre a legnyilvánvalóbb hazugságokat, rágalmakat  cáfoló áldozatot vádolják meg azzal, hogy ő támadt rá „a magyar emberekre” (értsd: Orbánra és kompániájára).

A Fidesz következetes: sosem feledkezik meg arról, hogy saját bűnös szándékaival és bűncselekményeivel áldozatait, esetleges vetélytásait vádolja meg.

A sorosozáshoz jól kapcsolható minden autonómia üldözése – civil szervezeteké, egyetemé, bárkié, bármié. Konrád Györgyé, Koncz Zsuzsáé, jogvédő szervezeteké, önállóságot igénylő pedagógusoké...

Orbánia atmoszférája egyszerűen pokoli.

Tehát tényleg minden adott a „szabad választás” lebonyolításához… Adottak az elképesztő médiaviszonyok, adott a döbbenetes különbség a „vetélytársak” anyagi lehetőségeiben; számosan vannak közmunkások, más szegények, kik félfeudális viszonyok közepette nyögik a fideszes Döbrögik uralmát: közülük nagyon sokan úgy hiszik, nyíltan választanak, hiszen amúgy is folyamatosan ellenőrzik őket. A legjobb, vélhetik, ha azt kutatják: hol lehetnek altisztek…

És csak a Fidesznek vannak közpénzből megvásárolható külhoni szavazói; a kisebbségben élő magyarok ama többsége, amely nem szélsőjobboldali, nem hiszterizált, magától értetődőn nem megy szavazni olyan parlamentre, amely rá nézve nem hozhat kötelező döntéseket…

Ezt is folytathatnám, de minek. A legfontosabb az a borzasztó atmoszféra, amelyet a Fidesz két évtizede mérgez – előre megfontoltan, aljas indítékból, folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetve… A hiszterizált, kényszerképzetekkel befont életű emberek tömege, akik már azt is gyűlölik, ki netán csak lelkesedni rest.

A Fidesz „külhonban” „nemzetpolitikájával” striciként futtatja a magukat prostituálni kész magyarok szervezeteit; itthon mint valami drogbáró eteti be az embereket…

De vajon mi az, ami oly hatásos a Fidesz kínálta „anyagban” ?

Teljesen egyértelmű: az antiszemita hangulatkeltés és mindaz az ostobaság és aljasság, ami ahhoz kapcsolható. Bárhogy tagadják, bármit hazudjanak is, ez a helyzet. És a dolog szervezettségéhez, tudatosságához kétség sem férhet.

Az 1945 utáni Európában nem volt egyetlen olyan hatalom sem, amely Orbánéhoz hasonlítható módon lényegében kizárólag vagy legalábbis főleg az antiszemita, általában a rasszista és homofób indulatok folyamatos "karbantartásából", erősítéséből akart és tudott volna megélni.
Orbánék népszerűségén pontosan mérhető az említett alantas indulatok hazai szintje, elterjedtsége.

Aki ezt nem látja, nem tudja, vak és süket – vagy hazudik másoknak és talán önmagának is.

>>>
Ui.
Mai fideszes közleményből:"...  a Soros-hálózat a teljes magyar ellenzéket bábként rángatja"

A hívek pontosan értik az ilyen üzeneteket, sokan egyetértően kommentelik is: "Mocskos zsidók!"

Módosítás

„És más hon áll a négy folyam partjára”

Kölcsey jóslata beteljesülni látszik: a kereszténységért vívott nehéz küzdelmében viharos ütemben fogy a magyarság létszáma. Igaz, a négy folyam sincs már meg, mióta… Régóta fogyik a magyar, de ami a fogyás gyorsaságát illeti, a Fidesz-uralomban tapasztalthoz hasonlíthatóra talán a török hódoltság óta nem találunk példát történelmünkben.

2010-ben, amikor a lakosság jelentős részének megőrjítése, megvadítása révén – és persze a szoclib kormányzás demoralizálódásának, kudarcainak következtében – az orbáni társaság hatalomra került, még 10 millió körül volt a magyarországi magyarok létszáma. Legalábbis a népszámlálási adatok szerint – s ezt az adatot a korábbi kormányok és híveik sosem vonták kétségbe. Persze, már akkor is akadtak, nem kevesen, akik vitatták ezt a számot – ezért aztán szorgalmasan cigányoztak, zsidóztak. Akkor már a hangosan cigányozók-zsidózók többsége a Fideszben és a Fidesz médiájában, „szellemi hátországában” küzdött a „magyarság tisztaságáért”; szorgalmasan föl-fölhívták a libsik figyelmét az ország elhagyásának lehetőségére…

Libsik vagy nem libsik – szinte mindegy. Tán nincs ma az országban olyan ember, akinek rokonai, ismerősei közül ne élnének számosan és tartósan külföldön. De nem ám a baráti Azerbajdzsánban vagy a Fülöp-szigeteken: oda csak a hatalmasok közül járnak néhányan „feltöltődni”. Bizony nem: a többség a hanyatló Nyugatra költözött!

Az itthon maradottak létszáma pedig drámai ütemben csökkent! Erről maga Kovács Zoltán számolt be a „kormány” képviseletében: márpedig, mint tudjuk, Kovács Zoltán magában is becses, derék egy férfiú: amit ő mond, arra általában mérget lehet venni. S ez kétszeresen igaz, amikor „szóvivőként” a NÜK nevében beszél! – vagy micsi…

A tragikus tényről egyelőre nem népszámlálási adatok alapján számolt be, hanem imígyen:

Teljesen feldolgozták a nemzeti konzultáció adatait; az eredmények arról tanúskodnak, hogy a magyarok gyakorlatilag egyhangúlag elutasítják a „Soros-tervet", a kötelező betelepítést, és minden olyan politikai akciót elleneznek, amely ennek megvalósítására irányul - jelentette ki a kormányszóvivő szerdai budapesti sajtótájékoztatóján, a bedobozolt kérdőívek előtt.

Minden idők legsikeresebb „nemzeti konzultációján” 2,3 milliónál valamivel többen „válaszoltak” a „kormány” „kérdéseire”, s a döntő többség – legalábbis K. Z. és a NÜK szerint; márpedig nekik hihetünk, hiszen példát nem tudna senki sem mondani arra, hogy bármiben hazudtak volna… – megannyi nemzeti érzelmű Pandacsöki Boborjánként azt a véleményt közölte, amelyet a „kormánytól” és annak Vezetőjétől, a Történelem Ura által Kiválasztott Nemzeti és Nemzetes Besenyő Pista bácsitól évek óta hallhatott.

„Egyhangúlag elutasítják a magyarok a Soros-tervet” – tudósít a tragikus hírről a  kormányportál.

Mind a 2,3 millióan.

Dicső nemzet, hát megint ez lett a sorsod! Hiszen már Heine is megírta: Bukik a hős, szokás szerint / És győz az állati erő, a barbár...

Hát 2,3 millióan maradtak a hősök – s bár az egység nagy erő, mégis kérdéses: vajon ilyen durván, mondhatni, brutálisan megfogyatkozott nemzet túlélheti-e a mások helyett, mások érdekében is vállalt harcot ? Igaz, Dicső Vezére van – de akkor is… Egy magyar sok-sok nyugatias szabadkőművessel, bérenccel, ügynökkel megbirkózik, ám végül 2,3 milliónyi magyar képes lehet-e a Soros leigázta Nyugatot megvédeni önmagától..?

Hiszen az is bizonytalan, saját hazáját meg tudja-e védeni!

Ha nem, hát nem. Ha nem, akkor teljesüljön be maradéktalanul Zrínyi-Kölcsey jóslata:

És más hon áll a négy folyam partjára,
Más szózat és más keblű nép;
S szebb arcot ölt e föld kies határa,
Hogy kedvre gyúl, ki bájkörébe lép.

A magyar nem irigy: ha már másokért föl kell áldoznia magát, azt kívánja, legalább azoknak legyen jó, akiket megvédett!

>>>

Soros gátlástalanul kampányol „a magyar emberek” (azaz Orbán Viktor) ellen..!

A Nemzet (KK) Vezetője megint nyilatkozott – valamiért egy-két napra is képtelen befogni a száját. Talán nincs is a világon még egy „miniszterelnök”, akinek olyan szómenése volna, mint neki. Tán Ceausescu dumált ennyit utoljára – és ilyen magvas igazságokat!

Most valamiért a Bild tartotta szükségesnek, hogy mintegy méretes biliül szolgáljon az orbáni szómenés számára.

A Nemzet Keresztény (Kiválasztott) Vezetője a már megszokott módon adta elő magát: gyakorlatilag minden, amit mondott, amolyan „orwelli igazság” – például: „mi a jogállam talaján állunk”…
Há’ hogyispersze! Orbán Viktor Nemzetünk Besenyő Pista bácsija (valamennyiünket Pandacsöki Boborjánnak néz, tehát megmondja a véleményünk), pontosabban BMMIV Istvánja (Besenyő Má' Megint Igazam Van István), akinek annyiszor van igaza, ahányszor csak akarja…  (4:22-ig érdemes nézni).

A „jogállam talaján áll”, mindig, mindenben. Mindig időben meghozatja a számára szükséges „törvényeket”, amire bejáratott módszere van: péntek éjjel megkapják a „képviselők” a leendő „törvény” szövegét, oszt (jó napot!) kedden meg is szavazhatják – el sem kell olvasniuk! Ha netán valamiben késnek, akkor visszamenőlegesen léptetik hatályba, oszt kalap! A CEU meg a többiek hadd sivalkodjanak!

Még így is előfordul, hogy szemrehányásokat kap, persze indokolatlanul, a sorosista, hanyatló Nyugattól, főleg annak médiájától. De mindenre megvan a megfelelő válasz, éppen ennyi: mi a jogállam talaján állunk! Ha netán tovább izgágáskodnak, például az orbániai médiaviszonyok felől érdeklődnek, akkor elmondja, hogy az orbániai médiaszabályozást az EU mintaszerűnek tartja, és valamennyi országa arra készül, hogy hasonlót vezessen be!

A Bild felvetésére, hogy plakátkampányt folytat „ősellensége", Soros György ellen, a kormányfő úgy reagált, hogy Soros György – „aki a kaszinókapitalizmus révén szerezte vagyonát, állam nélküli államfőnek tekinti magát" – szintén kampányt folytat a magyar kormány ellen, és ebben semmi sem korlátozza. „Ez egy nyílt vita, amely éppen a sajtószabadság bizonyítéka" – mondta, hozzátéve: a milliárdos 60 nem-kormányzati szervezetet (NGO) pénzel, amely támogatja a migrációt. „Itt nem a vélemény szabadságáról, hanem nemzetbiztonságról van szó, és nekem fel kell lépnem”.

(A „kaszinókapitalizmusról” – ó, pofátlanságok pofátlansága! – lásd Vágó István bejegyzését.)

Ó, igen, igen! Soros régóta kampányol a „magyar kormány” ellen, ráadásul minden érvényes fölhatalmazás nélkül! Se az Isten, se annak Keresztény Kiválasztottja nem hagyta jóvá! És évek óta csinálja, mind gátlástalanabbul. Kampányának hihetetlen aljasságára jellemző, hogy Sorosnak tulajdonképpen semmi baja sincs Orbán Viktorral - egyszerűen úgy spekulál, hogy az Orbán-gyalázás hozhatja számára a legkevesebb munkával a legnagyobb hasznot. Nem csoda, hogy végül maga az NK(K)V – a Nemzet Keresztény (Kiválasztott) Vezetője – is rákényszerült, hogy válaszoljon. Tűrte, amíg tűrhette a Soros-féle, egész Európára és Amerikára, a Soros-félék szerinti egész demokratikus világra kiterjedő hecckampányt, de mindennek van határa. Szó nélkül hagyta, hogy Soros teleplakátolja a fél világot Orbánia kárörvendően mosolygónak láttatott vezetője képével; nem reagált arra sem, hogy mindenfélével megrágalmazta – például azzal, hogy Európa ellen uszít, bérenceket, ügynökszervezeteket tart fenn!

De ami sok, az sok – a pohár betelt. Soros ugyanis szokásos évértékelőjén átlépett egy határt. Arról beszélt, hogy a demokratikus világ vizeiben úszkál egy hízott, nagy testű ragadozó – és mindjárt meg is nevezte Orbánia Kiválasztott Keresztény Vezetőjét!

Ezt már nem lehetett válasz nélkül hagyni – aki a Nemzet (Kiválasztott és Keresztény) Vezetője, tudja, mit nem szabad tovább tűrnie! Ha eljön a válasz ideje, akkor válaszol:

„Itt nem a vélemény szabadságáról, hanem nemzetbiztonságról van szó, és nekem fel kell lépnem”.
És fel is lépett…

De egyszer majd, tán nem is soká, le is kell lépnie. Csak arra kell majd ügyelni, hogy meg ne léphessen!

>>>
​

Orbán goebbelsi levele

 És még most se hidd, hogy ennél már nincs lejjebb!

Nem tudhatom, mennyire alaposan megtervezett mindaz, amit a Fidesz vagy húsz éve művel – következetesen. Nyilván nem láttak, nem láthattak  mindent előre: amikor például a MIÉP-pel közösen használták rasszista, homofób, komcsizó uszításra a közrádió egykor mértékadó, majd  a szélsőjobb elbitorolta politikai magazinját, a Vasárnapi Újságot, még aligha gondolhattak  jelenlegi – évek óta egyre gátlástalanabbul űzött – brüsszelező-migráncsozó-sorosozó hecckampányukra. De az bizonyosan mondható, hogy a bűnszervezet minden mai aljassága logikusan következik az előzményekből.

Amióta nemzetikeresztény lett a Fidesz, sosem idegenkedett az aljas uszítástól; hol erősebben, hol gyengébben kódolt üzeneteikkel vezető politikusaik, maga Orbán Viktor is beszálltak a rasszista és homofób hangulatkeltésbe. Ha „kellett” – természetesen a zéró tolerancia pimasz-álszent hangoztatásával együtt – cigányoztak, zsidóztak, buziztak. A politikusok takartabban, a „párt” szennymédiája, benne a „közmédia” megszállt műsorai, annál nyíltabban művelték az ipart.

A nemzetikereszténnyé lett Fidesz propagandájának konstans eleme a cinikus gátlástalansággal folytatott antiszemita hangulatkeltés. Régen fölismerték, hogy az antiszemita, általában a rasszista és minden irracionálisan gyűlölködő indulat általuk akár viharossá is erősített szele befogható vitorláikba.

Ami most zajlik, gondosan előre megtervezettnek tűnik – pedig valószínűbb, hogy az egyik aljasság elkövetése nyomán tárultak föl az újabb aljasságok lehetőségei.  És mindmáig nem akadt a szervezetben a vezetők, a fontosabb alvezérek közül senki, aki hangosan tiltakozott volna a nemzetet megrontó, megbecstelenítő „politizálás” ellen!

Évek óta megy a közpénzből folytatott rémhírterjesztés és uszítás – óriásplakátokkal, „társadalmi célú hirdetésekkel”, „nemzeti konzultációk” ocsmány szélhámosságaival, terrormédiabeli gyűlöletkeltéssel. Hazánkban a hatalom évek óta hülyíti és vadítja a társadalmat: brüsszelezéssel, migráncsozással, sorosozással, bérencezéssel stb.

A társadalmi méretekben űzött hiszterizálást az utóbbi időben önkormányzati szinten is művelik; a napokban arról értesültünk, hogy az óvodák, az iskolák sem maradhatnak ki a felülről, államilag szervezett és közpénzből fedezett népvadításból.

Amit eddig hirdetett a „kormány”: veszélyben van Magyarország magyar volta – szokásainktól, törvényeinktől, kultúránktól akarnak elszakítani bennünket a „Soros-terv” végrehajtói, a brüsszeliták meg a hazai álcivilek (Soros-bérencek, ügynökszervezetek); „asszonyaink, lányaink” migráncsok zaklatásának lehetnek kitéve. A HIT azt hivatott érzékeltetni, hogy gyermekeink, unokáink sincsenek már biztonságban.
És most Orbán, minden eddiginél mélyebbre süllyedve a goebbelsi mocsokba, személyesen kér pénzt rajongóitól a Soros elleni küzdelemre.

Ahhoz a „harchoz” kér híveitől anyagi támogatást – a közpénz már nem elég? vagy az adományba akarják csomagolni a közpénzt, hogy az „legálisan” veszítse el közpénz jellegét? –, amellyel szembefordul a „Soros-tervvel”, a „Soros- veszedelemmel”, a „Soros-ügynökökkel és -bérencekkel”, a „brüsszelitákkal”; amelyet meg kell vívni azért,  hogy „Magyarország magyar maradhasson”…

Nem gondolom, hogy a bűnszervezet pénzszűkében volna – bár tény, az Isten pénze sem elég neki. De nem: ez a levél másra kell, nem adománygyűjtésre. Arra, hogy az egyatáborban véres kardként járjon körbe: immár nem elég életünket és vérünket adni, a zabunkat is föl kell ajánlanunk a Soros és bérencei elleni élethalálharchoz...

Igen: a gyűlölködés fokozásának erre az eszközére talán senki sem számított; arra sem, hogy „Magyarország miniszterelnöke” ennyire gátlástalanul vállalja az egyértelműen antiszemita indulatokat erősítő uszítást.

És ez sem elég ahhoz, hogy mindenki megértse, mi is a tét. Persze, nem a „választás” tétjéről beszélek: azt a „választást” a társadalom kegyetlenül aljas hiszterizálásával, a Fidesz-állam „köz”- és terrormédiájával már régen elcsalták. Nem a „választás” tétje érdekes, hanem „csak” az országé: meddig süllyedhetünk még a mocsokba.

S ha valaki azt mondja, mocsokban is lehet élni, hát azt mondom: egy ideig biztosan – de nem érdemes. És tudni kell: abban az országban, amelyben maga a „miniszterelnök” ilyen tényleg  nyíltan goebbelsi uszítást megengedhet magának, végképp nincs biztonság – semmilyen értelemben sem. Jusson eszünkbe: aki lemond a szabadságáról – a tájékozódás, a gondolkodás, véleményalkotás, az oktatás, a tudomány stb. szabadságáról – a biztonsága kedvéért, az elveszíti ezt is, azt is.

És nem érdektelen a tét az Európai Néppárt és az EU szempontjából sem: meddig vállalhatja még az előbbi az Orbán uralta bűnszervezetet, s az utóbbi pedig magát Orbániát.
​
>>>