Beszédében van még rendszer, ha őrülten aljas is

Kép: blikk.hu

A kormány, azaz Orbán Viktor megüzente: Nem fogjuk hagyni, hogy Soros nevessen a végén. Ünnepeljünk, zemberek: aligha van még egy kormányfő Európában, aki ilyen mondattal a nyilvánosság elé merne állni.

Nem fogjuk hagyni, hogy Soros nevessen a végén

2017. június 27. 18:45

Nem fogjuk hagyni, hogy Soros nevessen a végén - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a nemzeti konzultációt kísérő "Álljunk ki Magyarországért!" című országjáró rendezvénysorozat keddi záróeseményén, Budapesten

A fentiek nem valamilyen gogoli diliház faliújságján, hanem Orbánia Kormányának honlapján olvashatók. Próbáljuk meg értelmezni!

Ha első, második és harmadik nekifutásra is értelmetlen, netán eszelős baromságnak véljük az orbáni igét, ne adjuk föl! Egy-egy szövegnek nem csupán lexikai értelmét kell vizsgálnunk, hogy fölfogjuk, hanem a beszélő szándékát, és megcélzott közönsége minőségét, lelkiállapotát is.

Az Orbán-beszédből kibontakozó Soros-kép őrült alkotó művének tűnik. Képzeljük el Sorost, amint a háttérből, ahogy háttérhatalmas multimilliárdos spekulánshoz illik, ügynököket, bérenceket tart, hogy Magyarország legközelebbi kormánya úgy táncoljon, ahogy ő fütyül… Miközben fütyül, a nagy ragadozó testével vizeinkben úszkál. Zsebéből pedig, akár száraz, akár vizes ruhában van, kikandikál az egész magyar internacion(al)ista ellenzék. Tekintetük mohón követi gazdájuk minden mozdulatát: igyekeznek megdolgozni a pénzükért.

Soros igazi telhetetlen háttérhatalmas: nem éri be azzal, hogy milliók életét tette és teszi tönkre; hogy egész Amerikát manipulálja; az sem elég neki, hogy az EU vezetése hajbókol előtte – nem: ő Magyarország Kormányának akar fütyülni, őt akarja megtáncoltatni. Ezért úszkál éppen a magyar vizekben, és tart fenn maffiaszerű hálózatot!

Az orbáni kép alapján nagyjából a fentiek mondhatók el arról az emberről, aki ellen a Történelem Urának Kiválasztottja föl akarja venni a harcot.

Elmeorvosi föladat a probléma alapos kivizsgálása.

Ám hagyjuk az orbáni gépezet számára megalkotott Soros-kép elemző vizsgálatát, és ne törődjünk sokat az orbáni duma lexikai értelmével sem. Sőt: tegyük túl magunkat azon az állításon is, hogy Orbán és rendszere zérótoleráncs! Ha sikerül, megértjük: a keresztapai hadova tulajdonképpen bejelentés, és a maga nemében már-már páratlan: tudniillik őszinte.

Nyíltan bejelenti, hogy ősztől olyan, minden eddiginél intenzívebb antiszemita hecckampánnyal igyekszik „választást” nyerni, amilyenre 1945 óta Európában még nem volt példa. Na, annyira persze nem nyíltan, hogy szó szerint ki is mondja: ha szemébe vágod, mit is művel, bizony fölháborodik, visszautasít, és téged vádol majd zsidózással… A közönsége pedig, az értő, hálás, fölizgatott közönsége nyihákol a mocskos kéjtől…

Igen: a kormany.hu-n látszólag hibbant módon, valójában szemérmetlen céltudatossággal kiemelt orbáni mondatnak nincs más értelme, mint ez az üzenet. Kíváncsi vagyok, meddig játszhatja még az értetlent az EU, a Néppárt. No és a polgári magyar jobboldal… Vagy akár a demokratikus ellenzék.

Nem állítom, hogy Orbán antiszemita volna – de ez nem is érdekes. Elég annyi, hogy úgy viselkedik, mint aki antiszemita kampányt folytat – és hosszú ideje már. Nagyrészt éppen ilyen kampányokkal jutott, ismételten, hatalomra – mi mással próbálkozhatna?

Szemernyi kétség sincs bennem: ha volna más aljas vagy bármilyen indulat, ami az egyatábort az antiszemita és általában a rasszista indulatoknál erősebben tudná összefogni, hát azzal élne.

Tehet ő arról, hogy Orbániában a rasszizmus a számára legjobban használható fegyver..?

Ha Orbán és szervezete szándékát, a kiváltani akart hatást vesszük figyelembe, el kell ismernünk: szövegének van racionális tartalma. Ám a szándék olyan aljas, hogy – racionális tartalom ide vagy oda – mégiscsak elmeorvosra tartozik az eset.

Elmeorvosra is. 

>>>

Nem úszhatják meg! Ha mégis...

Ami nárcisztikusan perverz, kollektív önkielégítésbe torkolló bűzlő önelégültség; közönséges banditizmust leplezni hivatott és/vagy valódi eszelősség; ocsmány hazudozás, gyűlöletkeltő uszítás, kihívó pofátlanság és mocskos embertelenség létezik – „természetesen” nemzetre és kereszténységre hivatkozva! –, az mind benne volt a rablóbanda mai gyomorforgató szeánszában.

...

Megint szépen összegyűlt a társaság – ha működne még nálunk független bűnüldözés, az alkalmat kihasználva lefogták volna a rendőrök a szervezet teljes vezetését…

A Keresztapa persze megint nemzetvédő, -vezető „államférfiúként” bájolgott, hallgatósága nagy örömére…

A Nagy Beszédből tiszteletlenül csupán két részletet ragadok ki.

1. „Ellenfeleink bevetették az antiszemita kártyát”.

Ó, ez mindig is kedvenc, védekezve támadó dumája volt annak a hazai szélsőjobboldalnak, amely – legalábbis Tyirityánhoz képest – igyekezett európai pofát vágni… És persze a Keresztapa ismét hivatkozott az általa kihirdetett „zéró toleranciára”.

Ám néhányan bizonyára emlékezünk még arra is, amikor így beszélt: „ne azt figyeljék, amit mondok, hanem azt, amit teszek.”

...

A Fidesz Soros Györgyből – akinél több jóakaratot és több pénzt senki sem pazarolt ránk, hogy Magyarország európai értelemben élhető legyen – világot uraló rémet teremtett, mondjuk A nemzetközi zsidó – A világ legfőbb problémája  mintájára.

Maga a Keresztapa is buzgón gyakorolja azt a bizonyos „zéró toleranciát” – amikor például vizeinkben úszkáló nagy testű ragadozót emleget, aki „maffiahálózatot működtet, és Európa békéjét fenyegeti”, meg „utasítgatja az EU vezetőit, akik hajbókolnak előtte”… És „mindent el fog követni, hogy Magyarországon olyan kormány legyen, amely úgy táncol, ahogy ő fütyül”…

El kell ismernem, igazán nagylekűségre, zéróleráncsságra vallott, hogy ezúttal nem részletezte: Orbánia ellenzéke Soros zsebéből bérenckedik…

És csúcsra járatta azt a zéró toleranciát, mint valami hecckampányt, amikor  politikai krédóját imígyen foglalta össze:

„Nem fogjuk hagyni, hogy Soros nevessen a végén.”

2. Keresztapai szeánsz, beszéd persze régóta nincs meg migráncsozás nélkül. Ma például az alábbiakat közölte:

„Egy darabot se akarnak a magyarok látni, átmenetileg se, sehogyan se”.

Egy darabot se – így mondta, pajkosan mosolyogva közönségére.  És ezt az önnön ocsmányságuktól messzire bűzlő hallgatók üdvözült képpel, lelkesen helyeselték… Már csak kereszténységük mián is, ugyi.

Ilyet egyébként már többször is mondtak: ide nem teszi be a lábát egy se meg hasonlókat. Magyarra lefordítva, a szervezet által kiátkozott PC-t mellőzve, így foglalom össze a „kormány” változatlan álláspontját:

Mindenki ott dögöljön meg, ahol van.

Még a fideszes szeánsz előtt részem volt két megrendítő, elkeserítő élményben.

1. A hirkereso.hu-ról egy „kormánypárti” oldalra tévedtem, s ott olvastam a hírt egy 14 éves egyiptomi kislány Dunába veszéséről. Tizenegy éves öccse menteni próbálta, őt legalább kihúzták, ám válságos állapotban került kórházba – azóta nincs információ róla.

E hírhez valaki a következő kommentet küldte:

„Miért nem a Nilusban fürödtek. Talán féltek a krokodíloktól?”

2. A „kormány” mai migráncsozásához érkezett rengeteg mocskosságból egyet idézek:

Pontosan…vissza oda, ahonnan jöttek és boldoguljanak a hazájukban…NE rajtunk európaiakon akarjanak élősködni, semmit tenni…mert dolgozni egy sem akar, csak követelőznek, brutálisan megerőszakolnak kislányokat, nőket, aztán lopnak, gyilkolnak, védtelen embereket vernek agyon…takarodjanak vissza vagy menjenek Amerikába, aztán a vén rusnya soros fogadja őket, ha annyira szívén viseli ennek a rengeteg bűnözőnek, terroristának a sorsát!!! Könnyen terelgeti őket ide, de ha neki kellene nap, mint nap szembesülnie a terrorcselekményekkel, akkor mit szólna??! Az EU határain kívül fordítsák vissza az összeset, még a menedékkérelmükkel se kell foglalkozni, hisz ezek nem emberek! Meggyalázzák a sírokat és törnek-zúznak…undorító, primitív, tudatlan, tanulatlan munkakerülők!

Tudom, tudom: a net a maga lehetőségeivel minden országban mágnesként vonzza a perverz gyűlölködőket, a rejtőzködve mocskolódókat. De Európában, legalábbis az EU-ban, nincs még egy ország, amelyben e perverz, kényszerképzetes gyűlölködők szövegei annyira egybecsengnének a hataloméival, mint Orbániában. Nincs még egy EU-s ország, ahol a „kormány” olyan okádék hecckampányokat folytatna.

Az idézett szövegek és hasonlók, ezerszámra, teljes összhangban vannak a „kormány” propagandájával és magatartásával. Azt a pszichopátiás, kényszerképzetes állapotot tükrözik, amelybe a bűnszervezet előre megfontoltan, aljas indítékból, páratlan profizmussal tömegeket tudott belekergetni.

Alig megbecsülhető a kár, amelyet a társaság anyagiakban okozott. De az a legnagyobb és megbocsáthatatlan bűne, amit lelkek rombolásával, tömegek aljasságba hergelésével csinált.

Nem úszhatják meg! Ha mégis, az ország vész.

S tán az EU is…

>>>

Nem szégyen külföldről pénzt kapni...

Ne legyen szégyen bevallani se: ezt a fideszes süketet adta elő Hidvéghi Balázs, a hatalmon lévő visszataszító banda papagájkommandójának mostanában futtatott szólistája…

Itt meg is hallgatható. A Klubrádióban lökte a pimasz süketet, Bolgár György műsorában. Bolgár kérdései leperegtek róla…

Természetesen tudom, időnként muszáj – már csak a tájékoztatás mián is, ugyi – megszólaltatni a hatalmon lévők képviselőit, bárkik legyenek is azok… Még örülni is kell, hogy egyelőre lehet kérdezni tőlük – na, nem a „közmédiában”, de akkor is…

Csak azt nem értem: honnan van az az emberfeletti türelem, önuralom a kérdezőkben, amely megakadályozza, hogy ráripakodjanak a gazemberekre: na, takarodj?!  Jó: ez bizonyára a szakmával jár. De amikor például egy-egy ilyen pofa a geng legújabb ocsmányságait – „plakáttörvény”, „lex CEU”, „civiltörvény” – az „átláthatóságra” meg a „magyar demokráciára” hivatkozva védelmezi, hogy nem fordul ki a bele a szegény újságírónak..?

Még azt sem mondhatja, broáfff…

Szóval, ez a Hidvéghi nevű halandzsázott tegnap Bolgárnak. Én csak olvastam arról, hogy a „magyar demokráciát” emlegette, és majdnem padlót fogtam már attól is. Ha bicska lett volna a zsebemben, vehetnék új nadrágot…

Előadta a pofátlan fideszes süketet: nem szégyen külföldről pénzt kapni, hát ne legyen szégyen bevallani se…

Mondhatsz bármit ezeknek a gazembereknek arról, hogy – például a CÖF-fel vagy magával a Fidesszel ellentétben – minden megismerhető volt eddig is: a süketelést csak nem hagyják abba.

Szerintem nem is fogják, amíg az ügyükben eljáró bíró rendre nem utasítja őket…

Nem szégyen külföldről pénzt kapni… Akkor a bűnszervezet miért akarja megszégyeníteni a civil szervezeteket? Miért akarja megbélyegezni őket? Miért bérencezi, ügynöközi orrba-szájba, éjjel-nappal az egész horda?! Miért sorosozza-zsidózza őket?!

Miért, miért… Mert bűnszervezet, azért.

Nem tudok szabadulni a gondolattól: nem volna szabad szóba állni ezekkel a gazemberekkel. Persze, tudom, tudom… Könnyebb lenne a helyzet, ha mondjuk a Néppárt kihajítaná végre a kompániát, ha a Keresztapával nem állnának szóba a demokratikus világban…

Na de a szégyen-nem szégyen kérdésről olvastam egy jó, megvilágító erejű szöveget Szabó Zoltántól, be is másolom:

„Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója Bolgár György tegnapi műsorában kijelentette, hogy nem szégyen külföldről pénzt kapni, így aztán nem is megbélyegzés az, hogy ennek mindig, minden alkalommal kötelező föltüntetését a civil törvény előírja.
Megmagyarázom.
Zsidónak lenni nem szégyen. Annyira nem az, hogy sok zsidó fontosnak tartja ezt a tényt az erre utaló hagyományos külsődleges jegyekkel (pajesz, kippa sabbathkor, az európai zsidók hagyományos fekete férfiöltözéke, stb.) is láthatóvá tenni. Ám a sárga csillag kötelező viselése ennek ellenére megbélyegzés volt.
Az is volt a célja… :-(”

Kérdezem:

Zsidónak lenni nem szégyen. Hát sárga csillagot aggatni a zsidókra – az sem szégyen..?

Nem szégyen, ha civil szervezet külföldről kap pénzt – ezt mondta tegnap is a fideszes papagájkommandó szólistája.

Hát az ilyen szervezeteket éjjel-nappal, úton-útfélen, orrba-szájba ügynöközni, bérencezni, sunyi sorosozással lezsidózni, „törvénnyel” megbélyegezni: az sem szégyen..?

Még mindig nincs itt az ideje annak, hogy ettől a bandától „kiforduljon az ország bele”..?

>>>

Mi a relativizálás?

Kovács K. R. M. T. (Kormányszóvivő, Részben Mint Történész vagy mi) Zoltán megaszonta: a Keresztapa-miniszterelnök semmit sem relativizált akkor, amikor közölte, hogy az utolsó négy év nem vethet árnyékot Horthy korábbi teljesítményére.

A Keresztapa csupán „helyére tette a dolgokat”: tekintettel arra, hogy ez – ahogy Kovács (stb.) Zoltán elismerte – sem neki, sem „kormányának” nem feladata, az iránymutatásért igazából köszönet illeti…

Kovács stb. Zoltán minden szereplése kultúrbotrány – ez az ATV-beli is az volt.

„Fehérterror?! A kommunista terror után? – miről beszélünk?” – kérdezte Kovács stb. Zoltán. És tényleg: míg ilyen emberekkel „beszélünk”, megette a fene…

Szerintem persze a fehérterrorról is szólnunk kell, már csak azért is, mert Orgovány árnyéka messzire nyúlik – de volna még néhány apróság: durva elnyomás, brutális szegénység, erőszak – elsősorban vidéken; cselédek, „puszták népe” és „rokonok világa”, bebörtönzések, bizonyos kivégzések… No meg „törvények”, 1920-tól kezdve; állami antiszemitizmus, a fehérterrortól a munkaszolgálatig és tovább…

„Vannak a történelemben olyan periódusok, személyiségek, teljesítmények, amelyek magukért beszélnek” – ezt is mondta Kovács K. R. M. T. „úr”…

És tényleg: gondoljunk például bele abba, hogy a korabeli magyar szellemi élet valós értékeinek meghatározó része „ellenzékből” született: ez is magáért beszélő tény…

Erről jut eszembe: szükségesnek tartok olyan „relativizálást”, amely a Tanácsköztársaságról (is) úgy szól, hogy figyelembe veszi annak például Ady által értékelt előzményeit („Árpád hazájában jaj annak,/ Aki nem úr és nem bitang.”); valamint azon is el-eltöpreng, mi magyarázza a korabeli magyar értelmiség legjobbjai közül például Kodály, Bartók, Babits, Móricz, Tóth Árpád, Juhász Gyula magatartását… Miben reménykedtek, legalábbis egy ideig; mitől akarták az országot megszabadítani..?

S nem intézhető ám el a fehérterror dolga sem Kovács K. R. M. T. Zoltán pimasz nyegleségével:

Fehérterror? A vörösterror után? Miről beszélünk..?

De térjünk vissza az „utolsó négy év árnyékához”.

„Senki sem relativizálta az utolsó négy évet, mint ahogy az is elfogadhatatlan, hogy az utolsó négy év visszamenőleg karakterizáljon egy egész, majdnem emberöltőnyi időszakot.”

Hát ha az az „utolsó négy év” sem vethet árnyékot a korábbiakra, akkor aztán tényleg semmi – akkor ott nincs is „árnyék”, kár keresni…

...

A „Horthy-mosdatás” olyan mocskos valami, amiben benne van az egész rezsim minden mocskossága.

>>>

Banditákkal parlamentesdit?!

Szabad-e? Még mindig?!

A mai „parlamenti” züllés kétségtelenül újabb mélypontja annak, amit akár Orbániában is „parlamenti” tevékenységnek lehet nevezni.

Szabad-e, lehetséges-e olyanokkal vitatkozni, akik bármiről bármit és bárminek az ellenkezőjét hajlandók állítani? Akik elképesztő gátlástalansággal handabandáznak, hazudoznak, terelnek, rágalmaznak? Saját aljas szándékaikkal rendszeresen másokat vádolnak?!

(A kérdés akkor is jogos, ha el kell ismerni: az MSZP magát hibáztathatja azért, amilyen helyzetbe került…)

Az, amit ma „plakáttörvény”-ügyben műveltek, csakis gengsztermunkának nevezhető. Az, amit a „kormány” és „pártja” „politizálásnak”, „törvényalkotásnak” nevez, lényegében az átbaszás kültelki módja: nem törődnek azzal, hogy sikerül-e bárkit becsapni, átverni, sikerül-e valamit is elhitetni – nem, ilyen céljaik nincsenek.

Pofátlanul handabandáznak – az egyetlen dolog, ami érdekli őket: megteszik, amihez van bennük erő és gátlástalanság. Erkölcsi szempontok, jogszabályok nem korlátozza a szervezetet.

Miközben felessé teszik a kétharmados „törvényt”, képviselőik – Kósa, Tuzson, mások – folyamatosan pártfinanszírozásról beszélnek: de ebből számukra semmi sem következik…

Bár „általános szabályozásról” hazudoznak, újra meg újra simicskáznak, Kósa még sorosozott is: a technika hasonló a lex CEU-nak nevezett fojtogató aljassághoz. Meg a „civiltörvényéhez”.

Szóval: szabad-e elfogadni azt a szerepet, amelyet a Fidesz, ez a gengszterbanda, „parlamenti ellenzékére” osztott ki? Egy ilyen eljárás után „interpellálni”, mintha mi sem történt volna…

Annyiszor kellett volna már kimenni a meggyalázott „Házból” – sokkal fontosabb dolgok miatt.

De ez a „plakátolás” a maga páratlan banditizmusával talán minden korábbinál élesebben veti föl a kérdést: gengszterek játszótársa, mondd, akarsz-e lenni..?

>>>

A Keresztapa a megújuló Horthy-kultusz fővédnöke

A Keresztapa áldását adta az új Horthy-kultuszra.

Amióta a Fidesz bűnszervezetté átalakulása megkezdődött, egyértelművé vált: a „polgári” jobboldal és a szélsőjobboldal egységének megteremtése – „egy a tábor, egy a zászló” és egy a vezér – nélkül az Fidesz tartósan nem birtokolhatja a hatalmat. S hatalom nélkül nem rabolhatja el javainkat sem.

Persze, kérdés: beszélhetünk-e hazánkban „polgári jobboldalról” – vagy inkább csak néhány jobboldali polgárról? Mert polgárinak nevezhető-e az a jobboldal, amely képes szövetkezni a szélsőjobbal?

Márpedig legkésőbb – a Keresztapa által a felújított Klebelsberg-kastély mai ünnepélyes átadásán  szárnyas szavakkal dicsőített – „polgári körök” megteremtése óta létezik ez a szövetség. Azokat az egykor Fideszt támogató embereket – valódi polgárokat –, akik egy idő után nem vállalták az egyatábor szellemiségét, régóta kitagadta a nemzetikereszténység…

Szögezzük le: valódi polgári jobboldal nem tekinti nemzetidegennek a maga politikai alternatíváját; nem hazaárulózza, internacionalistázza, nem is bérencezi, ügynöközi vetélytársait; a polgári jobboldal számára evidencia a világi állam, a polgári jobboldal nem veri szét a fékek és ellensúlyok rendszerét, politikáját nem „egyszerűsíti” a szervezett és folyamatos hazudozás, a „mindenkit átverünk” szintjére…

Polgári jobboldal nem migráncsozik, semmilyen módon sem uszít; a közjavak eltulajdonításában pedig legalábbis képes mértéket tartani…

A „polgári jobboldal”, ha létezne olyan hazánkban, az Orbán-rezsim legelszántabb ellenfele volna.

Hosszú története van már az „egyatábor” megteremtésének. Most csak egyetlen elemére hivatkozom, sokadjára: döntő lépés volt, amikor Orbán Viktor miniszterelnökként a förtelmes Vasárnapi újságban megnevezte, és azzal híveinek ajánlotta „kedvenceit”: magát a minden adásában súlyosan törvénysértő, uszítón szélsőjobbos Vasárnapi újságot, a meglovasított „Magyar Nemzet”-et és a náci-nyilas kiadványokat reklámozó, de saját anyagaiban is rasszista, szélsőjobboldali Magyar Demokratát.

Ezzel a gesztussal végképp összeforrasztotta azt az egyatábort, amely maga „a haza”, s mint olyan, nem lehet ellenzékben…

Polgári triptichon

2002-ben még bukott ez a társaság – nem is nagyon akarták tudomásul venni: volt hídfoglalás, hajnalig tartó eszelős, rasszista balhézás a Kossuth téren és a Belvárosban; volt bőr a képükön választási csalást is emlegetni, miközben az Orbán-kormány szervezte-rendezte a választásokat.

Olyan aljas ellenzéke nemigen volt még magyar kormánynak, mint 2002 után – és eljutottak a 2006-os balhézásig – szerintem puccskísérletig – is.

...

Mondanám, hogy inkább focizzon – de nem lehet tréfára venni a dolgot. „Történészkedésének” ugyanis megvan a maga aktuális, a már elindított fideszes „választási” kampányba illeszkedő tartalma, szándéka.

Röviden: újra meghirdeti, újra meg akarja erősíteni a „polgári körökben” kialakított amorális szövetséget: a magát kereszténynek, polgárinak, konzervatívnak mondók  (leginkább csak hazudók)  és a nyíltan szélsőjobboldaliak egyatáborát.

Mert lehetett volna a Klébelsberg-kastély ünnepélyes átadásán mellőzni akár az indirekt migráncsozást is – de Orbán nem mellőzte. Lehetett volna ünnepélyeskedni Horthy fölmagasztalása meg „internacionalistának” bélyegzett kormányok emlegetése nélkül is – de nem tette.

Nem: manapság, amikor Horthy-szobrokat avattak és készülnek országszerte avatni, az, amit Horthyról mondott, a „pártját veszteni látszó” szélsőjobboldaliakhoz szólt. Meg a saját táborbeli szélsőségesekhez – sokan vannak ők is.

Hogy az orbáni frazeológiához hasonlót használjak: azt üzeni a szélsőjobboldalnak, hogy „egy vérből valók vagyunk”.

...

Az persze törvényszerű, hogy az ilyen üzenet a fasiszta bűzű fordulatokat nem nélkülözheti: bár ezúttal életteret nem, csak életerőt emlegetett, viszont volt gyökér, sőt gyökérrendszer; meg Európát fenyegető veszedelem: az „európai kulturális altalaj” kicserélését tűzték ki célul.

Kérded tán, kik tűztek ki ilyen célt? Ne kérdezd: tuggyuk, kik…

Nincs tehát méltányolható érdek, érték és érzelem, amelyre hivatkozva a „kormánynak” föl kellene lépnie az újjáéledő Horthy-kultusz ellen: ez az Orbán beszéd üzenete.

Sőt, maga a „miniszterelnök” Keresztapa jelentkezett be a Horthy-kultusz fővédnökének.

>>>

Kell egyáltalán az a törvény?

Úgy tűnik, a „kormány” sem tudja, mit mondjon róla – legalábbis mintha összezavarodott volna a papagájkórus. Vagy szabadságon vannak a karmesterek..?

Kezdetben vala az a duma, hogy a „kormány” át akar látni a szervezeteken – legitim cél az, mindenki mondja! Demokráciát ugyan arról lehet – egyebek között – megismerni, hogy a civilek szervezetei láthatnak át a „kormányon” és annak (kamu)szervezetein – de van még valaki, aki Orbániát demokráciának mondja?

Szóval, ment például nemrég is a Gulyás-hadova a „törvény” semleges voltáról, arról, hogy a politikusok ugyan akármit mondanak is – elvégre megilleti őket a véleménynyilvánítás joga, különösen, ha „kormánypártiak” –, de maga a „törvény” politikailag semleges. Semlegességének bizonyítéka pedig, hogy szövegében egyetlen prostituált szó sincs se bérencekről, se idegen érdekek ügynökeiről; és Soros nevét sem találtam benne, pedig érte aztán tűvé tettem azt a szöveget! Nem bélyegez meg az a „törvény” egyetlen szervezetet – még azokat sem, amelyek a Gulyás-hadova szerint a józan ész határát és a normális alapjogvédelmi tevékenységet messze túllépték a migráció ügyében az elmúlt 3 évben.

Nincs tehát semmi baj – van az a néhány szervezet, amelyek átlépték a józan ész Fidesz meghúzta határait, főleg „migránssimogatásban” –, de ha ezt abbahagyják, akkor például nyugodtan vizsgálhatják a „kormány” szervezte rablásokat! Jó, hát mindenhol be kell vallaniuk, hogy külföldi érdekek kiszolgálói, bérencek (tuggyuk, ki/k/nek bérencei, ügynökei) – még ha a „törvény” nem is mondja őket annak – , ám ez semmiben sem zavarja normális működésüket:

Az amerikai szabályoknál jóval enyhébb magyar javaslat az egyesülési jogot illetve a civil szervezetek működését semmilyen módon nem veszélyezteti.

A sorosista Velencei Bizottság után most az usákok is úgy tesznek, mintha nem hinnének Orbánia „kormányának” tisztességében, jóhiszeműségében! Érthetetlen, hiszen erre a gyanakvásra nincs semmilyen ok…

De az usákok mégis tiltakoznak! Most vagy képmutatók, de nagyon, vagy teljesen tájékozatlanok! Ez utóbbi lehetőség a valószínűbb, hiszen az amerikai diplomáciát mindig is semmihez sem értő kelekótyák, futballisták irányították, nem Szijjártó minőségű kiválóságok!

Hát most megint le kell nyelniük az orbániai békát!

...

Az usákok persze most keresik-kutatják, miről is maradtak le: mi történt a magyar világnemzettel, hogy létszáma – saját „kormánya” szerint – kb. 1,7 millióra zsugorodott? Jó, hát annak az 1,7 milliónak nyilván van túlnyomó többsége, akár 99 vagy 99,76%-a is, amely „konzultált” – de hová lettek a többiek? 2010 előtt, amikor még nem voltak „nemzeti konzultációk”, nagyjából 10 millió magyar élt az országban, hozzávetőleg 8 millió felnőtt választópolgár…

...

Az ember már-már megsajnálja a tájékozódni képtelen, könnyen megtéveszthető amerikai diplomáciát (kivéve persze a Soros-bérenceket), és arra gondol: nem kellene kínoznunk, erejét meghaladó feladat elé állítanunk: tulajdonképpen hagyhatnánk a francba ezt a „törvényt”. Semmibe sem kerül megkérnünk zalaptákolmány-bíróságunkat, hogy helyezze hatályon kívül, visszamenőleg… A polkorrekt világnak megmutatnánk, hogy az ő szánalmas képzeteik szerint is demokráciának mondható Orbánia…

És nemzeti hatáskörben közmédiánkban, társadalmi célú hirdetésekben, úton-útfélen pedig óriásplakátokon folyamatosan tájékoztathatnánk a nemzetet (1,7 millió ember 99 vagy 99,76%-át) arról, hogy mely szervezetek lépték át a józan ész határát, és melyek azok, amelyek kifejezetten a Soros-hálózat bérenceiként, ügynökszervezeteiként migránssimogatásra akarják rávenni a nemzetikeresztény magyarságot…

Hát nem? Tényleg nyugodtan hagyhatnánk a francba azt a „törvényt” – hadd legyen valami öröme a keservesen hanyatló polkorrekt világnak… Még mielőtt végképp lehanyatlik, ahogyan azt a Kedves Vezető már többször is megmondta.

(Az orbániai „törvényalkotásról”, „jogállamról” lásd – ha még nem láttad – Kim Lane Scheppele írását: A Frankenstein-állam úttörője a magyar kormány.)

>>>