2017. április 28., péntek

Azonnal hagyják abba..!

Mert amit a kormány művel, olyannyira megszégyenítő, megbecstelenítő, hogy az már tűrhetetlen. Vagy legalábbis annak kellene lennie – hiszen bújjunk bárhová, úgy ömlik ránk a kormány aljas propagandája, „mintha nyitva az ablak / s bedől a dögszag”...

Levegőt!

Egy évvel vagyunk a „választás” előtt. Már most ki kell mondani, hogy az a társadalmi atmoszféra, amelyet a „kormány” és médiabirodalma, valamint szervilis „szellemi hátországa” eddig megteremtett, a rendszerváltás óta nem tapasztalt veszélyekkel fenyegeti hazánkat. Okunk van azzal számolni, hogy a hatalom – ha nem ütközik minden eddiginél határozottabb, keményebb és kiterjedtebb ellenállásbamégpedig itthon és az EU-ban, általában a demokratikus világban – mind  gátlástalanabbul, mind intenzívebben fog arra törekedni, hogy a magyar közéletet végképp belefojtsa az irracionalizmus mocsarába.
Nagyon régóta nem volt olyan uralom hazánkban, amely a maihoz hasonlítható profizmussal, előre megfontoltan, szervezetten igyekezett volna az embereket megőrjíteni, megvadítani, életüket vad kényszerképzetekkel befonni.
Nagyon régóta nem volt olyan hatalom Magyarországon, amely ennyire tudatosan és elhatározottan a társadalom lezüllesztése révén akarta volna uralmát fenntartani, meghosszabbítani.
Magyarország közéletében már régóta nincs esély a hatalommal és híveivel való értelmes párbeszédre. Az az orwelli nyelv, amelyet a Fidesz és „kormánya” használ, kizárólag mellébeszélésre, terelésre, hazudozásra és uszításra alkalmas.
A hosszú ideje folytatott migránsozó-sorosozó-brüsszelező-ügynököző-bérencező hecckampány a magyar társadalom további, nagyon súlyos következményekkel járó demoralizálódásához vezet.
A Soros György elleni hisztériával, a permanens ügynöközéssel, bérencezéssel, brüsszelezéssel és migránsozással a kormánypárt és maga az állam olyan agresszíven gerjeszti és erősíti a rasszista, aktuálisan elsősorban az antiszemita, valamint az iszlamofób és általában a xenofób indulatokat, amire Magyarországon békeidőben nagyon régóta nem volt példa. A Fidesz gyalázatos propagandájával állami szintre emelte azt az uszítást, amellyel nyilvánvalóan tudatosan, szándékosan éleszt föl és erősít indokolatlan vagy eltúlzott félelmeket, hogy azokat ön- és közveszélyes gyűlölködésbe fordítsa. Társadalmunk különböző csoportjait a züllött állam szervezetten hiszterizálja, hogy egymás ellen uszíthassa őket.
A hosszú ideje folytatott, végtelenített hecckampányban napjainkban a Soros György, a CEU, a civil szervezetek és a „Brüsszel” elleni alantas és eszelős gyalázkodásé a főszólam. Már ma mindenki Soros-bérenc meg Brüsszel érdekeinek kiszolgálója, aki a hatalom szervezte őrületben meg tudta őrizni józanságát, emberségét. Vajon mi várható a továbbiakban?!

2017. április 27., csütörtök

Orbán brüsszeli sikere: sorosozó zsidózás az EP-ben

Orbán Viktor - hiába, a Történelem Urának Kiszemeltjei már csak ilyenek - akkor is győz, ha éppen megverik. Ám Brüsszelben egy szempontból tényleg nagy és illúzióromboló sikert ért el.


Elmondott egy beszédet – nagy dolog. Állandóan jár a szája, alighanem a Kárpátok Igazi Géniuszának tartja magát.
Beszéde gyakorlatilag minden lényeges elemében merő hazugság volt – nagy dolog. Ki tudna hirtelen példát említeni arra, hogy valamiben igazat mondott…
Védelmezték is néhányan – főleg szélsőjobbról. Nagy dolog – hát honnan védelmezzék..?
Mi volt Orbán igazi sikere?
Hát az, hogy egyáltalán végigmondhatta ocsmány beszédét. Mert az a beszéd hibátlanul illeszkedett az itthoni, hosszú ideje tartó, sorosozó, sunyin, alattomosan zsidózó kampányába. S tehette ezt úgy, hogy egyetlen képviselő sem vágta  az arcába, hogy tulajdonképpen mit is művel. A magyar demokratikus ellenzék képviselői sem. Mert nem elég például hazaárulást emlegetni úgy, hogy a sunyi antiszemita propagandát nem nevezzük sunyi antiszemita propagandának.
Szóval, a hazánkat uraló megrögzött hazudozó, uszító és rablóvezér – mintha egy ország legitim miniszterelnöke volna – végigmondhatta beszédét. Pedig volt, akitől sokkal kevesebbért is megvonták a szót.

2017. április 25., kedd

A kormány(párt) sorosozó zsidózásának egy napja

Az, ahogyan Csurka zsidózott, szinte kedves, szerethető enyelgés ahhoz a teljesen elvadult (bár a „zsidó” szó kiejtését gondosan kerülő...), gátlástalan sorosozó-bérencező-ügynököző sunyi, alattomos hecckampányhoz képest, amelyet a kormány és a Fidesz folytat hosszú ideje, és most már napról napra egyre elvetemültebben.

Csak hogy tudjuk, hol élünk: a Fidesz nyilván azért műveli, amit művel, mert úgy véli, hogy minden, akár csak csöndes fejcsóválással elmormolt, már-már tűnődő „ezek a mocskos zsidók” az ő hatalmát erősíti. S amíg emiatt, kifejezetten e magatartás ellen nem lesznek erélyes tiltakozások a politikai és a szellemi élet szervezeteitől, kiemelkedő személyiségeitől, amíg nem lesznek hatalmas tüntetések a kormány szintjén is űzött szervezett zsidózás, általában a rasszista, xenofób hecckampányok, az emberek tudatos meghülyítése és megvadítása ellen, azt hiheti, igaza van.
Pedig a következmények kalkulálhatók: nem oly nehéz belegondolni abba, mi várható később, ha a kormánypárt így kezd bele „választási kampányába”. Végtelen naivitásra vallana azt föltételezni, hogy a Fidesz már nem képes mélyebbre zülleni, már nem fog tudni többet tenni azért, hogy a társadalom általa megszólítható részét magához, a mélybe rántsa; hogy a társadalom minél nagyobb részét elvadult indulatok diktálta kényszerképzetekkel fonja be.
Mindent meg kellene tenni – itthon és külföldön egyaránt –, hogy ez a kormány minél előbb megbukjon, hogy a Fidesz a magyar közélet perifériájának perifériájára szoruljon. Különben igen nagy bajok lehetnek.
Miért nevezem egyértelműen zsidózásnak a sorosozást, miközben – mondják nekem néhányan – Soros származásáról a kormány(párt) szót sem ejt?
A Fidesz jó ideje azt játssza, hogy szerinte nem lehet antiszemita hecckampányt folytatni a „zsidó” szó kimondása nélkül. Sőt, azzal szokott a zsidózást kifogásoló gyenge szemrehányásokra válaszolni, hogy az zsidózik, aki zsidózással vádolja a Fideszt vagy bárkit… S akkor az, hogy a vád helytálló-e vagy sem, már nem is kérdés.
Pedig nyilvánvalóan megátalkodott, hidegvérű, szervezett zsidózást folytat – ezt a hívek tudják és értékelik: erről a neten való pár perces kutakodással is bárki meggyőződhet.
És bicskanyitogató arcátlansággal hazudnak bele a képünkbe: a CEU-„törvény” nem a CEU ellen szól; a civil szervezeteket nem kívánják megbélyegezni – a mai bizottsági züllésen Répássy előadta, hogy szemben a Jobbik tavalyi indítványával, a javaslatuk nem beszél ügynökszervezetekről…
Valóban nem: ám az atmoszféra, amelyet „törvényeik” tárgyalásához teremtenek, nem is igényli azt: a „kormány” tagjai, a Fidesz képviselői folyamatosan orrba-szájba sorosoznak-büsszeleznek-bérenceznek-ügynököznek…

A Fidesz már régóta tulajdonképpen néhány, kiátkozónak szánt szót használ csupán a maga végtelenül lebutított propagandájában: Soros, Brüsszel, brüsszeliták, idegen érdekek kiszolgálói: ügynökszervezetek, ügynökök, bérencek. Ezek egymást kölcsönösen fölidéző, irracionális indulatokat gerjesztő fogalmak: mind alkalmasak arra, hogy a Fidesz megrajzolta és általa naponta többször is fölmutatott Soros-torzkép rögzüljön a hívek tudatában, és föltételes reflexként működve váltson ki egyre hevesebb emberellenes indulatokat.
Ahogy közeledik a „választás”, úgy várható ennek a – már ma is emberalatti – politizálásnak mind pusztítóbb elvadulása: mindenki Soros-bérenc, ügynök lesz, aki nem híve az egyetlen nemzeti erőnek: a Fidesz nevet viselő (bitorló) bűnszervezetnek.
Gondoljunk bele: mi várható később, ha a Fidesz vezényelte gyalázatos hangzavarban már ma (már ma? hiszen régóta már…) sem lehet gyakorlatilag semmit sem a maga valóságos összefüggéseiben megvitatni?
Mit kellene tenni?
Szerintem minden demokratikus erőnek – a parlamentben is, de sokkal inkább azon kívül – föl kell hagyni minden kísérlettel arra, hogy a Fidesszel vitatkozzék, egyáltalán tárgyaljon vele. Hisz’ nem is lehetséges: a nyelv, amelyet használ, arra való, hogy ne lehessen értelmesen kommunikálni.
Csak a tiltakozásnak, a követelésnek van értelme – mégpedig a lehető leghangosabb, legerélyesebb tiltakozásnak, követelésnek. Tiltakozni kell a társadalom morálját megmérgező beszédmód ellen; követelni kell a rasszista, bűnbakképző, gyűlöletkeltő, alapjelentésében igenis antiszemita érzelmekre ható, azokat szándékosan erősítő uszítás abbahagyását.
Hagyjuk most a szakpolitikát, mert azzal csak azt a látszatot lehet teremteni, hogy a hatalom legitim, legális: pedig sem ez, sem az. Alapjaiban törvénytelen az egész uralom, mert a jogot szinte kizárólag jogtalanságok „szentesítésére” használja. Követeljünk olyan viszonyokat, amelyek közepette van, illetve lesz esély az értelmes, becsületes beszédre. 
Persze tudnunk kell: olyan viszonyokat már csak a Fidesz ellenében, a Fidesz nélkül lehet megteremteni.
És most annak szemléltetésére, mi késztetett a fentiek elmondására, és annak szemléltetésére, mit és milyen alattomos gátlástalansággal, félelmetes, banditákra valló elvetemültséggel és milyen méretekben folytat, terít szét a „kormány”, közreadok néhány linket. Csupa olyan anyagról, amelyek a Fidesz által elbitorolt/gründolt, direkt vagy indirekt módon, de egyértelműen általa uralt médiavilágból valók – nem kutakodtam tehát a világosan, nyíltan (neo)náci-(új)nyilas netvilágban. Valamennyiben szó van Soros Györgyről, természetesen a Fidesz számára kedves „összefüggésben” – általában középpontba állítva, néhol azonban mintegy mellékesen megemlítve, nehogy kimaradjon valami jóból, s nehogy gondot jelentsen a hívek számára annak megfejtése, mit is üzen számukra a hatalom.
A linkeket – legalábbis némelyeket– szúrópróbaszerűen nem árt megnyitni, bár ez akár mellőzhető is: a kép amúgy is világos.
Először azért két tegnapi cikk linkjét adom meg, hogy érzékeljük, honnan folytatódott a mai napi hecckampány:
És akkor néhány a mai nap terméséből

2017. április 22., szombat

Diktátor-e vagy..?

Orbán nem diktátor - egyetértek a hirado.hu-n idézett Tibor Fischerrel: valóban nem diktátor, legalábbis a fogalom hagyományos kelet-európai vagy mondjuk azerbajdzsáni, netán Fülöp-szigeteki értelmében nem az…


Tibor Fischer szerint a „Bécstől nyugatra levő országok” képtelenek felfogni, hogy Magyarországon igenis demokrácia van. Az USA-nál több párt verseng a polgárok voksaiért minden választáson, a szabad és tisztességes választások korában élünk. Működik a parlament, ahol legitim törvények születnek.”
(Az usákokkal való összevetést nem igazán értem, hagyjuk is…) 
A „Bécstől nyugatra lévő”, szomorú hanyatlás állapotában senyvedő „országok” bizony sok mindent képtelenek fölfogni abból, ami napjainkban nálunk történik. Nem is lehetnek persze hiteles ismereteik, ha például holmi sorosista EBESZ jelentései alapján vonnak le következtetéseket. Csak remélni lehet, hogy az ilyen gyanús szervezetek helyett majd Tibor Fischerre hallgatva mondanak véleményt az orbániai állapotokról.
Azok a „Bécstől nyugatra lévő országok” alighanem tátott szájjal figyelik a magyarországi médiaviszonyok alakulását. Vélhetően annak alapján ítélkeznek, amit a „közmédiával” kapcsolatban tapasztalnak: a Fidesz elbitorolta, megszállta, szélsőjobbos munkatársakkal föltöltötte és közpénzből működteti… Tapasztalhatják a független média visszaszorítását, fölvásárlását is. No meg azt, hogy a tegnap még független orgánum mára, fideszesként, egészen minősíthetetlen hangot használó szennylap lett.
Tibor Fischernek mégis van igazsága: egyelőre vannak még kormánykritikus orgánumok. Szociológiai tény viszont, hogy a magyar lakosság döntő többsége számára a „közmédia” és a Fidesz által megszállt helyi média érhető el. Ilyen körülmények között a hatalomnak nincs szüksége arra – s EU-tagként nem is tehetné meg –, hogy betiltson lapokat. Beéri azzal, ha kvázi betiltja mondjuk a Népszabadságot…
A „kormány(párt)” és a sajtó viszonya más szempontból is fölöttébb érdekes: vagy 20 éve az a helyzet, hogy a Fideszt gyakorlatilag kizárólag szennylapok támogatják, illetve a Fidesz kizárólag szennyes orgánumokat gründol magának (jórészt közpénzből, „természetesen”). Azért beszélek szennylapokról, mert túlnyomó többségük rendszeresen közöl uszító, rasszista – főleg antiszemita és cigányellenes indulatokat gerjesztő – és más tekintetben is aljas anyagokat.  A „kormány” médiabirodalmáról elmondható, hogy ugyanúgy a folyamatos és szervezett hazudozás, a megtévesztés, az átverés és hergelés szándéka jellemzi, mint magát a „kormányt”. Ilyen „összhangra” elég régen volt utoljára példa Magyarországon.
...
Fischer szerint az egyik legbotrányosabb Orbán-ellenes vád az antiszemitizmus vádja – ezt a CEU mögött álló Soros György ellen tett nyilatkozataiból szűrték le. “Ezzel szemben Orbán volt az, aki bevezette a holokauszt tanítását az iskolákban, törvényben tiltotta meg a Holokauszt tagadását, és állami pénzzel támogatta az Oscar-díjat nyert magyar holokauszt-drámát, a Saul fiát is.”
Igen: kétségtelen, Orbán gyakran emlegeti azt a bizonyos „zéró toleranciát”, amellyel – szerinte – „kormánya” föllép a rasszizmus ellen. Ám Orbán maga mondta: ne azzal törődjünk, miket beszél, nézzük azt, mit csinál…
De a beszéd sem teljesen lényegtelen, sőt. Több alkalommal is fölfigyelhettünk arra, milyen érdekesen különbözteti meg „zsidó honfitársainkat” a magyaroktól… Vagy emlékezhetünk, milyen édesen édelgett a hírhedten antiszemita Pörzsével közös ellenfeleik párbajképesség-problémáiról – erről például itt is írtam.
Igen: fontosak a szavak is. Akinek hatalma van, annak szavai mindig tett értékűek. Ilyen félelmetes tettnek tartom, ha a „miniszterelnök” vizeinkben úszkáló nagy testű ragadozóról beszél, hogy aztán gyengébb fölfogású híveit eligazítandó nyomban Sorost emlegesse.
(Azt hiszem, az elmúlt két évtizedben méltánytalanabb, aljasabb személyre szóló és hosszú ideje űzött gyalázkodás, mint a Soros György ellen irányuló, nem nagyon volt ebben az országban. Pedig a Fidesz és szövetségesei igencsak igyekeztek.)
Tettek, mégpedig egyértelműen értelmezhető tettek, ha minden nemzeti ünnepünkön a „kormány” kitüntet magához közelinek érzett, leginkább antiszemita uszításban jeleskedő hírhedt rasszistákat.
Szavak és tettek különösen ocsmány egységét tapasztalhatjuk abban a kormányszintre emelt, nyilvánvalóan Orbán által vezényelt rasszista, zsidózó és xenofób hecckampányban, amelyben összekapcsolódik az egyértelműen a zsidógyűlölőknek hízelgő sorosozás és az elmúlt időszak legmocskosabb „kormányzati teljesítménye”, a migráncsozás. Hosszú ideje már, hogy nem telik el nap 3-4, kormányszinten előadott sorosozó hazudozás, uszítás nélkül.
Az az undorító, hazánkat bemocskoló hecckampány, amelyet a „kormány” folytat, eleven polgári demokráciában egyértelműen bűncselekménynek minősül.

2017. április 20., csütörtök

Tiszta, méltó emlékezésért

Hát megvolt az idei hivatalos holokauszt-megemlékezés is. Legjobb volna tán csendben elfordulni – de úgy érzem, beszélni kell. Még akkor is – vagy éppen olyankor –, amikor a szónak nincs értelme, nincs becsülete.


Mutasd meg, mire, hogyan emlékezel: megmutatod, ki vagy. Vonatkozik ez – természetesen – a polgárokra és a mindenkori államhatalomra ugyancsak.

Magyarországon már a Fidesz-uralom előtt is gyakori volt az állami/önkormányzati ünnepségek, szertartások vallási tartalommal telítése. Pedig hazánkban – tekintettel a vallás(ok)hoz való sokféle viszonyulásra – különösen fontos volna az állam/önkormányzat világi jellegének megőrzése, demonstratív kifejezése. Vonatkozik ez – szerintem – a holokausztra való hivatalos, állami megemlékezésekre is.
...

Simicskó beszéde egyébként is a hazánkban hovatovább teljesen megszokottá vált hivatalos történelemhamisítást tartalmazta: úgy beszélt a nácik bűneiről és az emberek közömbösségének következményeiről meg „a nyugati világ vezetőinek súlyos hibájáról”, hogy – legalábbis a tudósítások szerint – egy szóval sem említette a magyar állam gyalázatos aktivitását, bűnös szerepvállalását.
Számomra visszatetsző volt az is, ahogy – vélhetően a legkeresztényibb, sőt, legnemzetikeresztényibb képet vágva – szörnyülködött azon, hogy „az ember a legaljasabb embertelenséget is képes elkövetni embertársaival szemben”.
...
Fölháborító, hogy a holokausztra sem képes, sem hajlandó emlékezni a mai hatalom anélkül, hogy bele ne illessze a maga hosszú ideje folytatott rasszista, migráncsozó hecckampányába.
...
Nem mellékesen: a fentebb említett embertelen hatalom régóta sunyi rasszista, antiszemita vagy éppen cigányellenes és másfajta hecckampányokkal igyekszik egyben tartani híveinek táborát. Magát hecckampányokkal erősítő hatalommal nem lehetséges méltó emlékezés – a holokausztra végképp nem.
Ez a hatalom aljas migráncsozásával azt üzeni a menekülteknek: ott dögöljetek meg, ahol vagytok.
Ez a hatalom most éppen csúcsra járatja a sorosozást, amely alig takart, szinte nyílt zsidózás. Már csak ezért sem vállalható a vele való közös emlékezés.


2017. április 19., szerda

HÁT EZT HAMARABB IS MEGMONDHATTÁK VOLNA!

A törvényjavaslat a nyilvánosságról és az információszabadságról szól – ezt maga Kósa Lajos mondta. Márpedig ő – ezt mindenki tudja – becses, derék egy férfiú!


Durva kommunikációs hiba volt ennek az egyszerű ténynek az elhallgatása! Na jó: nem hallgatták el, hiszen célozgattak erre, de ilyen brutális nyíltsággal még senki sem mondta a szemünkbe. Márpedig ha az igazságot időben megtudjuk, sok hisztériázástól kímélhettük volna meg magunkat is meg pártunkat és kormányunkat is!
Az az igazság, én is hergeltem magamat – s lám, a Kósa közölte egyszerű tény tükrébe nézve, csak bámulom hülye pofámat: mit izgultál, te örök hepciáskodó?

...
Most, hogy lehiggadtam, eszembe jut: a nyilvánosságról és az információszabadságról az EU más országaiban is egészen hasonló módon alkotnak törvényt.
Mindenhol fokozatosan erősödő sorosozással vezetik föl a témát. Ez nélkülözhetetlen, hiszen mindenki tudja, hogy a háttérhatalmas Soros sötétben szeret bujkálni, a zavarosban halászni, vagy csak – lévén nagy testű ragadozó – vizeinkben összevissza úszkálni, félelemkeltés céljából. S közben persze szennyezi a vizet.
Ahogy más országokban, nálunk is félreértik némelyek a sorosozást: főleg a kormány támogatói közül sokan összekeverik a zsidózással, s azt hiszik, kormányukkal együtt örülnek! Ez kellemetlen, tekintettel a közismert zérótoleráncsságra, de semmiképp sem igazolja azt, hogy a nyilvánosságról és az információszabadságról sorosozás nélkül is lehetne törvényt alkotni.

>>>

2017. április 15., szombat

MEDDIG URALHATJA MAGYARORSZÁGOT EGY ALJASSÁGÁBA VÉGKÉPP BELEHIBBANT EMBER?

Interjút adott, szokása szerint saját médiabirodalma orgánumának. Ismét közölte, hogy az ő uralmának nincs nemzeti alternatívája.


Abban az „interjúban” persze nem kellett érdemi kérdésekkel, hát még ellenvetésekkel számolnia. Nyugodtan előadhatta: jelenlegi hazai és nemzetközi konfliktusai abból adódnak, hogy a nemzet függetlenségét védi Brüsszel, Soros és persze az idegen érdekeket szolgáló ellenzék és civil szervezetek ellenében. Nyugodtan előadhatta, hogy a következő választás a nemzeti függetlenségről szól, s e függetlenség csakis Fidesz-győzelem esetén maradhat meg. Kimondva-kimondatlanul tehát, ahogy egyébként nagyjából az egykor Soros támogatta Fidesz színeváltozása óta egyre intenzívebben teszi, hazaárulással vádolta politikai ellenfeleit. Hát hiszen már 1994-ben elkezdte használni a csurkista nyelvet…
Most arról értekezett, nagyjából a Kárpátok Géniuszának szellemi szintjén, hogy Európában két különböző nyelvet használnak: az egyik, a dolgokat néven nevező, az őszinte a Fideszé (szerintem éppen az orwelli újbeszél orbáni változata – tisztességes ember számára használhatatlan), a másik az átkozott PC, amely a valóságot nem megnevezi, hanem konstruálja.
Amikor ilyeneket mond – vagy bármit, amivel ellenfeleit vádolja –, tökéletesen jellemzi önmagát és „pártját”…
És persze bőszen sorosozik, ahogy évek óta teszi. Saját lapjában nem kell attól tartania, hogy ezt annak nevezné bárki is, ami: tudatos, sunyi zsidózásnak. Olyan uszító propagandának, amely nyilvánvalóan a hívek rasszista indulataira épít, azok „megfelelő szinten tartásával” kívánja tábora egységét és erejét megőrizni. Nem kell azzal számolnia, hogy bárki is fölvesse: az általa rajzolt Soros-torzkép azonos a klasszikus antiszemita hecckampányok háttérhatalmas-milliárdos-spekuláns-abrakadabra „nemzetközi zsidajával”…
Az Orbán és bandája által megrajzolt, a vizeinkben úszó nagy testű ragadozó képének eredetije a Gede testvérek kiadványaiból ismerhető meg.
...
De ami a legfontosabb: „konzultálni jöttek” olyan emberek – fiatalok, sokan – akikkel nem lehet az orwelli újbeszél orbáni változatával kommunikálni. Akik vidáman „bevallják”:  Soros küldte őket, repülőn…
Olyan emberek, akik Orbánia helyett európai Magyarországon akarnak élni.
Megismétlem Orbánnak és társainak szóló, korábban már előadott tanácsomat: ne akarjanak már „intézkedni”. Tegyék le a szajrét, és adják föl magukat. A töredelmes, föltáró, részletes beismerő vallomás nyomatékos enyhítő körülménynek számít majd a IV. Magyar Köztársaság független bírósága előtt.

>>>

2017. április 10., hétfő

Gyalázatos "emlékezés" a Terror Háza Múzeum előtt

Erkölcsi és/vagy értelmi fogyatékosak azok az emberek, akik hajlandók a holokauszt áldozataira Rogán Antal és Schmidt Mária, illetve a Fidesz, a kormány rendezte-vezényelte szeánszon emlékezni.

Önmagában fölháborító, hogy az emlékezésre pont Rogán Antalt, a Keresztapa talán legpofátlanabb alvezérét  küldte a Fidesz-„kormány”. Azt az embert, akit az utóbbi időben teljesen érthető okokból elbújtatott. És persze fölháborító Schmidt Mária és az, amit a Terror Háza Múzeum művel…
De a továbbiakban csak a szeánszon elhangzottakra reagálok.
  1. Fontos, nagyon fontos dolog számon tartani azokat az embereket, akik szembefordultak az őrülettel, és mentették az üldözött, halálra szánt zsidókat. Nagyon fontos emlékezni rájuk, mert amit tettek, igazi hősiesség.
De fájdalom: súlyos történelemhamisítás, ha a holokausztra emlékezve annak a néhány embernek a történetét állítják középpontba, akik emberségükért életükkel fizettek.
  1. E súlyos történelemhamisítás másik fele az a hazudozás, amely a Szabadság téri ocsmányságot is állíttatta. A történtek ama beállítása, amely szerint „voltak olyanok, akik idegen szolgálatba álltak és elárulták a magyar nemzetet, halálba küldték zsidó honfitársainkat, és ezzel megalázták az egész nemzetet.”
„A miniszter kifejtette: emlékezzünk azokra, akiket embertelen módon vesztettünk el a magyarokat sem kímélő vészkorszakban…” <öncenzúra>
Igaz, később ez is elhangzott: „… a holokauszt áldozatai közül minden tizedik magyar volt”. Egy megjegyzést ide, egyet oda… A biztonság kedvéért, ugyebár.

2017. április 9., vasárnap

Kormánypárti szennylap zsidóbérencezi a Jobbikot...

Hát ide is eljutottak… Semmit sem tud azonban Orbán(iá)ról, aki azt hiszi, hogy ez már tényleg mindennek az alja.


Soros-Simicska koalíciót emleget a „kormányt” támogató szennylapok egyike.
Megint eláll az ember lélegzete: nézz rá a kormánypárti médiára, és mindent megtudsz arról, miféle alakok bitorolják a hatalmat Magyarországon!
Simicskát Sorossal akarják lejáratni… Az most már tényleg a hülyének is egyértelmű kell hogy legyen: a sorosozás lényege, értelme, hogy ocsmány, antiszemita hecckampány iránti igényeket keltsen föl és elégítsen ki. Világos az is, honnan igyekszik a Fidesz új támogatókat szerezni.
A Fidesz úgy véli – s alighanem igaza van! –, hogy táborát leginkább a rasszista indulatok tartják össze. Másképp nyilván nem művelnék, amit művelnek.
Simicska és a Jobbik – üzeni az EU-ban páratlanul aljas kormány(párti szennylap) – odáig züllött, hogy a CEU-s Soros bérence lett. Ezért: „Óvják-védik persze vele együtt a globálmultikat, Brüsszelt és a korrupt balos oligarchákat is.”

2017. április 7., péntek

Nyílt levél az Élet Menete Szervezőihez

Javaslatom amilyen egyszerű, olyan magától értetődő is: kérem, nyilvánosan adják tudtára a kormánypártoknak és a kormánynak, hogy az Élet Menetén való hivatalos megjelenésük nem kívánatos.


Már az elmúlt években is sok jóérzésű embert botránkoztatott meg az a képmutatás, ahogy a kormány és pártjai képviseltették magukat az áldozatokra emlékező meneten. A megbotránkozás magyarázata: a mai hatalom képmutató volta eltagadhatatlan.

Aki csak egy kicsit is figyel a Fideszhez és a kormányhoz közeli médiára, hosszú évek óta tapasztalhatja: az említett médiában rendszeresen jelentek és jelennek meg akár egészen durva rasszista – főleg antiszemita és cigányellenes indulatokat erősítő –, az 1945 utáni európai kultúrában tökéletesen elfogadhatatlan üzenetek. Pontosabban: például a kormány által kedvelt lapokban vagy mondjuk az Echo Tv-ben, időnként a megszállt „közmédiában” is olyan tartalmakat adtak és adnak közre, amilyeneket a mai Európában hatalomból sehol nem mernek, nem is akarnak közreadni.
Mindeddig azonban a megbotránkozók is úgy érezhettek, az emlékezés szükségessége és méltósága arra inti őket, hogy tűrjék ezt a nyomorult megaláztatást is.
Az utóbbi időkben azonban a kormány(pártok) magatartásában olyan dolgokat tapasztalhat a magyar társadalom és az irántunk érdeklődő világ, amelyek ismeretében a meneten való hivatalos képviseletük eltűrése morális botránynak minősülne.
...
Az a sorosozással összekapcsolt, emberséget lebérencező migráncsozás, az a minősíthetetlen kultúrbotrány, amit az állami szintre emelt rasszista uszítás jelent, s amelynek tanúi és elszenvedői vagyunk, morálisan elfogadhatatlanná teszi a kormány és pártjainak hivatalos megjelenését az Élet Menetén.
...
Nézetem szerint az emlékezés méltóságát, humanizmusát súlyosan sértené az embertelenségben tajtékzó, a társadalmat kényszerképzetekkel befonni akaró, a két világháború közti időkre emlékeztetőn brutális rasszista hecckampányt folytató pártok és a kormány hivatalos részvétele.
Tisztelettel:
Gusztos István

2017. április 6., csütörtök

Orbániai idők: egy hétköznapi délután

Április 5-én a kormánypárti szennylap oldalán bő három óra alatt öt, címében is zsidózó anyag jelent meg. A megszállt MTI-től, illetve hirado.hu-tól származó anyagok egy kivételével a „kormány”, illetve a „kormánypárt” zsidózását ismertetik.


Íme az anyagok, időrendi sorrendben: 13:52; 15:45; 15:50; 17:03; 17:06.

Persze, írhattam volna a „zsidózás” helyett sorosozást – de nem vagyunk, ugye, már gyerekek: pontosan tudjuk, mit is művel a hatalom. S mivel úgy tűnik, igen intenzív zsidózásba kezdett, nem volna helyes eufémizmust alkalmazni. Persze, a zérótoleráncsos banda szószólói, ha tevékenységük valós megnevezésével találkoznak, mindig eljátsszák a vérig sértettet, és fenyegető hanghordozásban utasítják vissza a „méltatlan vádakat” – mint tette azt például Bolgár György fölvetésére „válaszul” valami Hidvéghi Balázs vagy kicsoda.
Hazudik, természetesen társaival, az egész Orbán-klikkel együtt.
Mert mégsem lehet merő véletlennek betudni, hogy minden Fideszt támogató, a párt által elzabrált-alapított orgánum föltűnő gyakorisággal közölt és közöl félreérthetetlenül rasszista tartalmakat. Jó ideje főleg antiszemita indulatok fölkeltésének céljával, de ahol zsidózni lehet, ott mindig sor kerül a cigányokra is – egyes időszakokban éppen ők válnak a széljobbos uszítás legfőbb célpontjaivá. S ahol zsidóznak, cigányoznak, ott nem hiányozhat a buzizás, a liberálisozás, a bérencezés sem…
Persze, ha valaki beüti a keresőbe a „mocskos zsidók” kifejezést, nagy valószínűséggel nem talál majd fideszes politikustól származó példát… De hatásosan lehet zsidózni a zsidó szó kimondása nélkül is – hiszen a nemzetikeresztény egyatáborban akár elnyelt félszavakból is értik egymást.
...
1990 óta minden választási kampányban erős zsidózás zajlott, de az példátlan, hogy maga az állam(párt) ilyen folyamatos és intenzív rasszista uszítást műveljen. És 1945 óta egész Európában nem találunk példát arra, amit a Fidesz jó 20 éve – ebből majd 12 évet hatalomból – produkál.
Amikor a hatalombitorlók Sorost emlegetik – mint tapasztaljuk, igen gyakran, naponta többször is –, mindig úgy teszik, hamis összefüggéseket teremtve, rágalmazón hazudozva, hogy az általuk az antiszemita hecckampányok ismert motívumaival megrajzolt Soros-torzkép idéződjék föl az egyatáboros, nemzetikeresztény hívekben.
Kétség nem férhet ahhoz, hogy ezt abszolút tudatosan teszik. E szempontból tökéletesen közömbös, hogy az önkény urai és készséges szolgái közül ki „csak” megélhetési és ki igazi, meggyőződéses rasszista.
...
Röviden: kormányok és pártok, hazai és nemzetközi demokratikus szervezetek erőteljes tiltakozására volna szükség, hogy meg lehessen fékezni a Fidesz, a „kormány” agresszív, félelem- és gyűlöletkeltő, rasszista uszítását.
A fentiek után ugyancsak röviden a CEU elleni aljas támadásról:
Azok, akik ezt a „törvényt” megszavazták, maguk ütöttek pecsétet az általuk már korábban kiállított bizonyítványukra: nem politikusok, nem képviselők, hanem mindenre kapható banditák, utolsó, aljas gazemberek.

>>>

2017. április 3., hétfő

Libsik, elég az ajvékolásból: a tényeket tudomásul kell venni!

Én ma csaknem végighallgattam (17óra 10 percig) a „parlamenti” züllést, és mondhatom, megérte! Kezdetben ugyan nagyon hazaárulós, Soros-bérences volt a véleményem a lepukkant kupiba illő buliról, de aztán be kellett látnom: a nemzetikeresztényeknek igazuk van. A tények mellettük szólnak!


Bizony, sokáig az előítéleteim vezettek. Azt gondoltam, valami egészen elképesztő az a döbrögis arrogancia, az a banditákra valló becstelenség, amely üvölt a hatalomból. És bár úgy véltem, a demokratikus ellenzéknek nem lett volna szabad már megjelennie sem a mai züllésen, de amikor Kunhalmi Ágnes az én ízlésem szerint felelt meg az érzésem szerint arcátlanul hazudozó „válaszolójának”, egy pillanatig még tetszett is a dolog…

Szóval, sokáig abban a hitben voltam, helyesen ítélem meg, mi történik hazánkban. Például azt hittem – tegnap ezért is mentem tüntetni, bár Soros nem küldött pénzt, legalábbis előre nem –, hogy valami egészen dermesztő aljasság, amit a CEU-val készül tenni az önkény. És a szándékokat alig-alig leplező förtelmes hazudozás…
Szóval, hazaárulós hangulatban voltam, ahogy ahhoz már hozzászoktam.
Egészen addig, míg meg nem hallottam:
azok a pénzek, amelyeket a magyar államnak az elvesztett perekért kell(ene) fizetnie,  Soros zsebébe vándorolnának!
...
Ha én ezt az Ágh Péter-féle közlést hazaárulós, Soros-bérences énemmel értékelem, azt mondom: a múlt század 30-as, 40-es éveit idéző koszos antiszemita uszításról van szó…
De így...

"Magyarország" és a bátorság

Lázár János 83. kormányinfóján – micsoda röhejes nemzeti nyomorúságunk ez is! – érdekes módon állította párhuzamba Fülöp-szigeteket és Orbániát. Ő ugyan a megszokott fideszes pofátlansággal Magyarországot említette, de mi legyünk pontosak: a Fidesz Magyarországán Orbánia szörnyállamát kell értenünk.


Kapott egy kérdést arról, mi a véleménye Szijjártó Péter „külügyminiszternek” – na menjünk ám a ..! – a Fülöp-szigetek diktátorával való bájolgásáról. (A kérdező más kifejezést használt, nem bájolgást: valakinek diplomatikusnak is kell lennie, ugyebár…)
„Válaszában” Lázár a rá jellemző kecsességgel visszautasította a „diktátor” minősítést, és nagyjából a következőt mondta (tartalmi idézet):
„Magyarország sohasem veszi a bátorságot arra, hogy más népek döntését bírálja, mint ahogy mi is igényt tartunk arra, hogy a mi népünk döntését is tiszteletben tartsák.”
Hát, érdekes ez a bátorság: hol nincs, hol meg van.
Orbániának „nincs bátorsága” ahhoz, hogy a Fülöp-szigetek, Kazahsztán, Azerbajdzsán, Oroszország, Törökország, Irán stb. „népének döntését” bírálja. Persze, ha ilyen bírálatra nincs bátorság, akkor holmi baltás ügylet a világ legtermészetesebb dolga, nemde?
Mert diktatúrák minősítéséhez hiányzik ugyan a rezsim „bátorsága”, de rengeteg máshoz nagyon is megvan! És most hagyjuk a sokat emlegetett rablásokat, fosztogatásokat…
Azt értékelnünk kell, hogy Lázárnak volt bátorsága ilyen módon összevetni a Fülöp-szigetek és „Magyarország” „népének döntését” – e döntések legitimitását, tiszteletre méltó voltát! Magam ugyan ezt kissé túlzásnak tartom, de ha Lázár mondta, csak lehet benne valami…
...
A NÜK-nek ahhoz is van bátorsága, hogy leleplezze a vizeinkben úszó nagy testű ragadozó egyetemét: csalt! És a papagájkommandó azóta is azt bátorkodja: csalt, csalt, csalt…
Kósa Lajos fő-fő frakciópapagájnak ahhoz is volt bátorsága – no nem magától, persze – hogy kijelentse: csak egyetlen külföldi egyetem működik szabályosan Magyarországon.
Márpedig amit például Kósa mond, arra mérget lehet venni!
„Kósa Lajos elmondta, az Oktatási Hivatal (OH) ötévente vizsgálja felül a Magyarországon működő külföldi egyetemek engedélyét, ennek 2016-ban jött el ismét az ideje.”
Én a netet tűvé tettem, de a 2011-es „vizsgálatról” semmit sem találtam – nem értem tehát, mit is jelent az „ismét”… Mert hogy a külföldi egyetemeknek be kell tartaniuk, mégpedig visszamenőleg is azokat a „törvényeket”, amelyeket majd Orbániában meghoznak, az világos, mint a vakablak. De hogy lehet valamiről azt papagájkodni, hogy „ismét”, ami csak most volt először, és véletlenül a „kormány” intenzív sorosozása közepette..?