Amióta a Fidesz és a Jobbik élesben bandaháborúzik, azóta zsidóznia – persze, csak a ’zsidó’ szó becsmérlő kimondása nélkül – kizárólag a Fidesznek és médiabirodalmának, „szellemi hátországának” szabad.
Orbán utasított, szóvivő vagy micsoda elítélően nyilatkozott: na, most ugassa valaki, hogy Orbániában kormányszinten űzött, sunyi, antiszemita hecckampány zajlik…
Ugatom, lesz, ami lesz… Kormányszinten űzött, sunyi, antiszemita propaganda dühöng az országban – s a Fidesz változó intenzitással, de mindig szervezetten, nagyjából húsz éve műveli ezt az ipart.
Persze, én legyek az utolsó, aki Zagyvát védeni fogja – legföljebb megjegyzem, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog őt is megilleti, ahogy megilleti majd Orbán Viktort és társait is.
Mégis: van abban valami komikus vagy éppen fölháborító, hogy az a „miniszterelnök” utasít ilyen ügyben, akinek vezérletével, akinek megrendelésére hosszú ideje csúcsra járatják azt a migráncsozó-sorosozó-bérencező-ügynököző hecckampányt, amelynek antiszemita intencióját a hívek pontosan értik és honorálják is. Nehéz elképzelni, hogy a Fidesz ne figyelne arra, milyen visszhangot vált ki, amit naponta tucatnyi közleményben, nyilatkozatban, médiabirodalmában szétterített és „visszahivatkozott” „hírekben” üzen. Márpedig ha figyel a hatásra, nem mondhatunk mást: azt kapja, amit ki akart váltani. Profi munka, nem igaz?
Megjegyzem, amikor Zagyva még parlamenti képviselő volt, a Fidesz és a Jobbik kapcsolata sokkal barátságosabb volt a mostaninál – pedig Zagyva és némely társai már akkor is… Legalábbis erre következtethetünk azokból a szemrehányásokból, amelyeket a Fidesz küldözget a Jobbik címére – hogy tudniillik a szélsőjobboldali párt elárulta egykori nemzeti önmagát, és a baloldal csatlósa, sőt, Soros kiszolgálója lett…
Megismétlem: az a „miniszterelnök”, az a „kormány(párt)” szórakoztatja közönségét képmutató módon, a maga „fölháborodásával”, amely számos nyilatkozatában sajnálkozott a Jobbik „elnemzetietlenedésén” – azt állítva ezzel, hogy a korábban rendszeresen és durván zsidózó, cigányozó, gárdázó, betyárkodó, vármegyéző Jobbik nemzetibb volt, és így a Fideszhez eszmeileg közelebb állt, mint a mai…
Igaz is: nagyon szépen tudtak együtt nemzetieskedni némely írók, filozófusok, zenészek, színészek, mindenféle libsik elleni gyalázkodásokban!
Gondolkodjunk el: az a direkt zsidózás a veszedelmesebb-e, amelyet Zagyva és sokan mások is művelnek – például a „kormánypárti” netvilágban –, vagy az a közvetett zsidózás, amelyet éppen Orbán követett el, mikor Pörzse Sándorral a parlamentben közös ellenfeleik párbajképesség-problémáiról élcelődött ..?

És vajon igazából a Pörzsék nyilvánvaló, durva antiszemitizmusa veszélyezteti-e a magyar közéletet, a társadalmi atmoszférát, vagy inkább az, ha a „miniszterelnök” „évértékelőjén” vizeinkben úszkáló, nagy testű ragadozóról beszél, hogy nyomban utána kimondja Soros György nevét?
És vajon a kurucgyalázó náci szenny jelent társadalmunk békéjére, kultúrájára nagyobb veszélyt, vagy az, ha a „kormánypárti” televízió arról „tájékoztat”, hogy Soros György megölte volna az anyját..? Vagy ha a „párt” alelnöke Soros-féle migránsmaffiáról delirál?
Zagyvát nyilván meg kell büntetni – ám nehéz attól a gondolattól szabadulni, hogy ahol az igazságszolgáltatás gépezetét „miniszterelnöki” utasítás hozza ilyen esetben működésbe, ott baj van a jogállamisággal. És azt is gondolhatja az ember, hogy ha külön utasításra volt most szükség, akkor valószínű az a rezsim, hogy ilyen ügyekben külön utasítás/engedély nélkül senki sem mozdulhat…
Vajon mi rothasztja inkább a társadalmat: a Zagyva-féle nyilasság, vagy az a „kormányzati”, „miniszterelnöki” indirekt zsidózás, amely például cégéres antiszemiták kitüntetésében nyilvánul meg? Vajon a Zagyva-féléknek van nagyobb esélyük közvélemény-alakítóvá válniuk, vagy annak a „miniszterelnöknek” (és „pártjának”), aki 2000-ben kedvencének nevezve, hívei figyelmébe ajánlotta a rendszeresen zsidózó-cigányozó-buzizó Vasárnapi újságot, az elbitorolt és hasonló szellemiségű „Magyar Nemzet”-et meg a náci-nyilas kiadványokat reklámozó Magyar Demokratát?
Én nem gondolom, hogy manapság meg kellene – szabad volna! – megrémülnünk a Zagyváktól. De azt gondolom, hogy a „miniszterelnök” és „pártjának”/„kormányának” „politikája” akut veszély, és – ha csak belső viszonyainkon múlik – akár Zagyva-félék uralomra jutásához is vezethet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése