„Soros hálójában vergődik Európa” – írja pártunk és kormányunk sok lapja közül legalább az egyik. Ez a címe annak az anyagnak, amely a Keresztapának, Orbánia miniszterelnökének saját rádiójában – szégyentelenül éppen október 6-án – előadott handabandázásáról szól.
Én meg sokadjára mondom: aljas indítékból, előre megfontolt, megtervezett és megszervezett, állami szinten közpénzekből űzött mocskos, főleg, de nem kizárólag antiszemita indulatokra sunyító hecckampány zajlik Magyarországon.
Megjegyzem: hosszú évek óta, s erre nincs megfelelő válasza senkinek se itthon, se az EU-ban.
Igazán elképesztő.
Igazán elképesztő.
Valójában még az sem történt meg, hogy pártok, politikusok hivatalosan és kertelés nélkül nevén nevezzék a dolgot: inkább csak sejtetnek, körülírnak.
Pedig egymás után harmadszor nyerhet az a „párt”, amely Orbán vezérletével eddig minden alkalommal szervezett hazudozással, a társadalom hiszterizálásával, olyan hecckampányokkal jutott hatalomra, amelyeknek rasszista, elsősorban antiszemita intenciója teljesen egyértelmű volt.
És most ismét beborítják az országot a goebbelsi mintákat követő plakáttal, „a markába röhögő – háttérhatalmas – zsidó” képével…
Pártunk és kormányunk egyik lapjának beszámolója a miniszterelnöki aljas és hibbant zagyválkodásról…
A nyilvánvalóan szándékos antiszemita hangulatkeltést persze a rezsim tagadja: saját, „zéró toleranciára” és hasonlókra hivatkozó hazugságaik ismételgetésével. Tagadhatja: cáfolni nem tudja, nem is akarja.
Nos, ha valóban zéró toleranciát érvényesítenének, sorosoznának-e ilyen alattomosan; fenntartanának-e olyan, folyamatosan mocskolódó, uszító médiabirodalmat, amilyet – nagyrészt közpénzből – birtokolnak? Kitüntettek-e volna… Nem sorolom, kiket… Vég nélkül sorolhatók az egyértelmű szándékosság bizonyítékai.
A Sorosról, a világot uraló rémről készített orbáni torzkép hatásának egyetlen titka van: fölerősíti az antiszemita indulatokat. Semmi másra nem alkalmas, nincs is semmilyen más célja. Erre a bűnszervezetnek azért van szüksége, mert pontosan tudja: az egyatábort ezzel az irracionális rettegéssel, gyűlölködő, értelemmel le nem győzhető aljassággal enyvezheti össze. A bevándorlással való rémisztegetés is azért olyan hatásos, amilyen, mert a „kormány” azt hazudja: háttérhatalmas spekuláns elnemzetietlenítő szándékkal szervezi az egész folyamatot…
Kétségbeejtő, hogy ezzel a tartalmi szempontból bornírt hazudozással mennyire eredményesen lehet megőrjíteni a magyar társadalom jelentős részét!
Az orbáni hecckampányok sikerének egyik magyarázata a polgári ellenállás, a polgári erkölcsgyengesége vagy éppen hiánya.
Fölháborító, hogy nincs hazánkban olyan demokratikus politikai erő, civil szervezetek olyan közössége, amely megfelelően reagálna a hecckampányok sorozatára. Fölháborító, hogy demokratikus pártok közösen nem deklarálják kategorikusan tűrhetetlennek az állami szintű, ezért természetesen közpénzből folytatott rasszista uszítást.
Fölháborító, hogy hivatalosan és közösen nem nevezik néven a jelenséget; hogy a Fidesszel való bármilyen kapcsolattartás, vita előföltételeként nem követelik a hecckampányok azonnali abbahagyását.
Fölháborító az a némaság, tehetetlenség vagy éppen képmutatás, amelyet a magyar szellemi élet intézményei, szervezetei, kevés kivétellel, tanúsítanak ez ügyben: vétkesek közt cinkos, aki néma…
Mert a hatalom már régen törődik azzal, hogy az igazság látszatát kölcsönözze hazugságainak: a hazugságok átlátszóbbak már nem is lehetnének. Igaz, a megvadított embereknek elég bizonyos hívószavak ismételgetése: háttérhatalom, spekuláns, bérenc stb. – és a markába röhögő zsidó képének fölmutatása…
A hiszterizált emberek könnyen manipulálhatók – az értelmiségnek azonban egyénenként és közösségeivel, intézményeivel, szervezeteivel már régen ordítva kellett volna szembefordulnia a briganti hatalommal. Hiszen minden tiszta, minden világos: akinek van szeme a látásra, füle a hallásra, és a kis szürke agysejtjei még nem oldódtak föl a rezsim szövegmoslékában, pontosan tudja, mi történik hazánkban.
Még az a fölöttébb sajnálatos körülmény sem ment föl egyetlen magyar demokratát sem a szembefordulás, a tiltakozás morális kötelezettsége alól, hogy a mai EU-ban komolyabb következmények nélkül folytathat egy tagállam – mégpedig hosszú ideje! – rasszista (antiszemita, xenofób, cigányellenes, homofób – általában gyűlölködésre uszító) hecckampányokat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése