Mert igaz ugyan, hogy az a „totalitárius liberalizmus” tőlünk nyugatra demokráciát és jólétet eredményezett, de közben aláásta a nyugati társadalmak természetes védekező mechanizmusát. Nem kell nekünk se demokrácia, se jólét, csak a természetes védekező mechanizmusunk!
A fentiekről Kövér László világosította föl a magyar embereket. Nem mondta, de nyilván azzal a szándékkal, hogy a magyarok ne keressenek ott boldogulást maguknak – hiszen, amint arról például Németh Szilárd (ő a Fidesz alelelnöke, nem hülyéskedem..!) beszélt, itthon éppen arra kell vigyáznunk, hogy nálunk ne alakuljanak ki olyan viszonyok, mint a hanyatló nyugaton! Párizsban meg hasonló szörnyű helyeken.
És hogy Magyarország Magyarország maradjon, 50 év múlva is, annak a Fidesz-uralom a garanciája – kell még a szervezetnek egy-két ciklus, legalább…
Hogy mire kell? Szerintem Kövér László és társai szeretnék a többé-kevésbé még aktív korukat szabadlábon tölteni… Azért ezt közérdeknek nem nevezném!
Mondanám, hogy ne komolytalankodjon, meg én se – de mi mást lehet csinálni olyan országban, amelyben a hétről hétre hibbantabb és elvetemültebb Orbán Viktor még mindig és majd újra miniszterelnök lehet; a szánalmasan eszelős, bár brutálisan, ugyanakkor röhejesen agresszív Kövér Lászlóval még a „demokratikus ellenzék” is igyekszik elhitetni, hogy valamiféle „parlamentnek” az „elnöke”; és a szocialista ellenzék egyik fontos embere pedig a nyilvánosság előtt dagonyázott Németh Szilárddal, aki különben „tanárember”…
Sok mindenről beszélt a Ház Mestere – például arról, hogy a jobbikosok még késsel-villával enni sem tudnak (ni, milyen dicnók!), meg „nyilastempó” jellemzi őket, hiszen a pénzért és a hatalomért mindenre képesek! (Megjegyzem, ezt én is észrevettem, de mert jó ideje a Fidesz van hatalmon, nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget…)
Természetesen szóba hozta Trianont is – annak említése nélkül magyar ember meg nem élhet, bármiről legyen is szó! És az igaz magyarok, mint Kövér László, Trianon említésekor férfias szeméremmel titkolják hazafias megindultságukat, kissé elfordulva törlik meg könnyes szemüket…
Na, szóval sok mindenről beszélt – valamirevaló Házmesternek mindenről tudnia kell. Így például arról is, hogy a totalitárius liberalizmussal társult demokrácia meg jólét piszkosul aláásta a nyugati társadalmak természetes védekező mechanizmusát!
Például, nem akarok ujjal mutogatni rá, de ott van Németország – „történelmi értelemben egy pillanat alatt elveszítheti a kulturális, illetve nemzeti karakterét”. Még az a szerencséje, hogy elég sok magyar ember ment oda az utóbbi időben…
Engem Kövér László iránymutató interjújából leginkább a „totalitárius liberalizmus” – fékek és ellensúlyok rendszere, autonóm szervezetek, független igazságszolgáltatás, sajtószabadság meg a többi: közröhej! – keltette föl a figyelmemet. Hazudnék, ha azt állítanám, hogy hasonlónak még hírét sem hallottam: például azok, akiket a Kövér emlegette „nyilastempó” jellemez, továbbá az a médiabirodalom, amelyben Kövér és társai oly otthonosan érzik magukat, leginkább liberálbolsevizmusról, liberálnácizmusról vagy liberális diktatúráról szoktak beszélni.
Kétségtelen, hogy a „totalitárius liberalizmus” fogalmacskának elegánsabb: helyes, ha a „Ház elnöke” szóhasználatával is megkülönbözteti magát a nyilas vagy éppen bolsevik tempóval jellemezhetőktől. Ez a megkülönböződés fontos és megnyugtató dolog – különösen ha arra gondolunk, hogy még néhány ciklust akar magának és bandájának.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése