Szándék és hatás, tartalom és forma mocskos egysége

A hatalombitorlók tudják, hogy csak eszüket, méltóságukat veszített emberek támogatására számíthatnak – hát igyekeznek minél több embert megfosztani eszüktől, méltóságuktól.

Nos, „válaszolt” a „miniszterelnök” a Mazsihisz levelére. Nincs benne köszönet – igaz, senki sem várhatott mást.

A „miniszterelnök” összevissza hantázik, ahogy már megszokhattuk tőle. Őszintén szólva már az is rossz fényt vet az országra, hogy egy folyamatosan hazudozó-uszító, nyilvánvalóan eszelősségbe süllyedő ember ennyi ideje „miniszterelnök” lehet… Borzasztó, hogy még mindig nem értik, akiknek kellene: semmilyen kapcsolatot sem szabad fenntartani a hatalmon lévő orbáni bűnszervezettel – demokratikus pártoknak, minden demokratikus szervezetnek deklarálnia kellene (kellett volna, már régen), hogy Orbán és társasága uralmát törvénytelennek tekintik.

Szóval, Heisler Andrásnak adott „válaszában” a Keresztapa lökte a nemzet(meg)vezető, nemzetvédő süketet. Mértéktelenül fölnagyított veszélyekkel rémisztgeti-hiszterizálja a már amúgy is elvadított híveit. Ami a sunyin zsidózó sorosozást, a mocskos plakátkampányt illeti: olyan dolgokra hivatkozva áll ki mellette, amelyek egyáltalán nem igénylik ezt a förtelmes hecckampányt. Igaz, hecckampányt semmilyen tisztességes cél sem igényel…

Megvédi az országot – mondja… Erről persze először a 3000 milliárd forint megvédése ugrik be – aztán sorban a többi, amit megvédett már ez az alak…

Ha minden igaz volna abból, amit eszelősen arcátlan dumájában összehordott, a sorosozó-zsidózó plakátokra, „társadalmi célú reklámokra” akkor sem volna semmi szükség. Arra sem, hogy az ember egyetlen nyomorult sporteseményt se nézhessen végig, vagy egyáltalán: ne léphessen ki a lakásából hányinger nélkül. Mert az ocsmány „társadalmi célú” hirdetések, a gyalázatos plakátok mintegy fogságba ejtik… Ha minden igaz volna, akkor éppen a higgadtság, a racionális mérlegelés képességének megőrzése volna a legfontosabb.

De nem: az őrületbe hulló Vezér őrületbe akarja kergetni az egész országot.

Már-már szót sem érdemel, annyira megszokott pofátlanság: minden további nélkül az egész ország nevében beszél hazugságokat. A magyar emberek nagy többségének egybehangzó véleménye szerint… – hazudja. Teszi ezt 1,7 millió emberre hivatkozva… Az „adat” persze, ahogy csaknem minden, amit a „kormány” állít, ellenőrizhetetlen: miért pont ebben mondana igazat az a hatalom, amely folyamatosan, szervezetten hazudik?

Szóval, ebben a „válaszban” az orbáni önkény minden aljassága és eszelőssége benne van. De van benne valami, ami viszonylag új, bár néhány nappal ezelőtt már bedobta a témát, és persze papagájkórusa már kornyikálta is:

„Az illegális migráció ellen folytatott küzdelmünkért sem köszönetet, sem elismerést nem várok, de az Önök közösségétől egy kis segítség azért jól jönne.”

Ó, ez a szerény, önfeláldozó nemzetszolgálatos ember..! Ha valamire vágyik, hát a köszönetre, a tiszteletre – reménytelenül, persze. Mert például a tisztelet is olyan, mint a barátság vagy a szerelem: paracsra, pénzért csak a látszatuk kapható meg.

De azért figyeljünk föl a nemzetikeresztény pofátlanság új szintjére: miközben folytatja gyalázatos, sunyin zsidózó hecckampányát, zsidókat igyekszik megnyerni undorító migráncsozásához…

Ember az, akinek ettől nem fordul ki a bele..?

Az orbáni „válasz” után végképp nem marad semmi kétség: a „kormány” hecckampányának szándéka és a kiváltott hatás megfelel egymásnak. A hívek, az egyatáborosok – sajnos, sokan mások is – úgy reagálnak, hőbörögve zsidózva, ahogy azt a „kormány”’ elvárja.

Az orbáni sorosozó-zsidózó hecckampány s egyáltalán: az egész orbáni rezsim valamennyiünk lemoshatatlan szégyene.

Nagyon csúnya vége lesz ennek.

>>>