Csak azért, mert a „kormánypárt” alelnöke (nahát...) hozta ma szóba, mégpedig az USA-beli, virginiai zavargásokról delirálván.
Íme az alelnök (vazze…) megvilágító erejű „gondolatai”…
Mielőtt a „liberálfasizmusról” mondanék néhány érdekeset, előbb figyeljünk az alábbiakra:
„A csendes, nyugodt és normális többség kárára, hol együttműködnek, hol összecsapnak a szélsőbalos, szélsőliberális és szélsőjobboldali megszállottak!”
Hagyjuk most azt a kifejtetlenül maradt „véleményt”, hogy szélsőjobboldaliak ellen tüntetni „szélsőliberális”, „szélsőbalos” dolog – azt jegyzem csak meg, hogy a hanyatló Nyugaton, de még a V4-ekhez tartozó Csehországban és Lengyelországban is szoktak tüntetni polgári, akár jobboldali demokraták a (neo)nácik ellen. Egyebek között ebből is lehet tudni, hogy néhol, a hanyatló világban, sőt, Csehországban és Lengyelországban is vannak még jobboldali demokraták. Orbánia „előrébb” tart: ha itt vannak jobboldali demokraták, hát nagyon félnek, nagyon rejtőzködnek…
Nyilván így kell beszélniük azoknak, akik bármikor készek a szélsőjobbal összefogni, illetve ilyen összefogásban – egy a tábor, egy a zászló – már gazdag tapasztalatokat szereztek; mindaddig, amíg az egyébként egy ideje cukiskodó „szélsőjobb” elfogadta azt is, hogy „egy a Vezér”.
Ha a magyar viszonyokra próbáljuk az alelnök (vazze..!) „gondolatait” értelmezni – nagyon ostobák volnánk, ha nem tennénk –, akkor lehetetlen nem asszociálni a Fidesz által már régen beharangozott őszi zavargásokra. Meg arra, persze, hogy az alelnök (ejnye, ejnye, vazze!!) által emlegetett „nyugodt és normális többség” nálunk nyilván a Fidesz mögött áll…
Hát igen: a nyugodt, normális többség világszerte arról ismerszik meg, hogy föltétlen híve annak az erőnek, amely hiszterizálni akarja a társadalmat, kényszerképzetekkel akarja befonni a nyugodt, normális többség életét; és az a nyugodt, normális többség ellenfeleit a nemzetből kitagadva, mocskos hangon bérencezve, libsizve, liberálfasisztázva kifejezetten élvezi a dolgot…
A nyugodt, normális többség mindenhol szereti a közpénzből létrehozott kormánypárti szennymédiát; és nyugalmát legföljebb akkor veszíti el, ha azt tapasztalja, hogy kedvenc „pártja” a közmédiát még nem birtokolja teljes egészében. Kedvenceinek rablásai, hazudozásai nem zavarják: most ők vannak soron, azt mondják. Mindent elfogadnak tőlük, amíg kielégítik uszulás iránti igényeiket…
És ami aktuális: a nyugodt, normális többség világszerte éjt nappallá téve sorosozik, és a migránsoktól jobban fél, jobban gyűlöli őket, mint a pirézeket: igaz is, nemigen látott a nyugodt, normális többség se migránst, se pirézt…
No de vissza egy kicsit a virginiai eseményekhez:
„Idevezet a liberálfasizmus!”
A nyugodt, normális többség a világon mindenhol szereti, ha vezetői liberálfasizmust emlegetnek: jobban szeretnék ugyan a libsizést, még jobban a nyílt zsidózást, de a nyugodt, normális többségmindenhol számol a realitásokkal: csak úgy reménykedhet e realitások megváltoztatásában.
Mivel magam nem tartozom a nyugodt, normális többséghez, megjegyzem: liberálfasizmusról csak seggfejek és/vagy (neo)nácik-(új)nyilasok, illetve (nem) közönséges politikai gonosztevők, bűnözők handabandáznak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése