Azt olvasom, hogy az elmúlt hónapokban „felgyorsultak az egyeztetések”…
Van még csak kicsit is önállóan gondolkodó, tájékozódó ember ebben az országban, akinek nem nyílik ki a bicska a zsebében, ha a hatalomból vagy környékéről „egyeztetésről” pofáznak?!
A „kormány” végig akarja vinni a fasiszta mintájú „hivatásrendek” kiépítését. A pedagógusokat belekényszerítették(?) a „Nemzeti Paidagágász Karámba” – kell annál riasztóbb példa?
Az újságírásban ma (még) megvan a szabadság egy kis darabja – persze, csak azoknak, akik igényt tartanak a szabadságra. A „sajtó” munkatársainak döntő többsége – mindegy már, miért – közönséges vagy éppen lelkes szolga: „sajtómunkás”, agitpropos, szervezetten és szervezetben hazudozó.
Kell mondanom egyáltalán, mi történik? A hatalom csicskásai vezetik elő az „ötletet” – és én semmit sem tudok, ami alapot adna a legkisebb bizakodásra is. Meglehet, megpróbálnak félrevezetni, hazudozni egy ideig, de a végén mindenképpen az lesz, amit ők akarnak.
Egyetlen lehetőség van: a nyílt és egységes szembefordulás. Nem fogadható el semmilyen kezdeményezés azoktól, akik a mai sajtóviszonyokat kialakították és fenntartják, akik e viszonyok haszonélvezői!
Most kellene megmondani, hogy nem! Még úgy, hogy tudják: legföljebb „maguknak” alakíthatnak kamarát, karámot, bármit.
Most kellene a még független média munkatársainak összefogniuk. Hiszen – mondom még egyszer – előre látható, mi fog történni. El tudja valaki is képzelni, mi lehet a helye a karámos médiában?
Nem vagyok abban bizonyos, hogy valamiféle új érdekvédelmi szervezetre egyáltalán nincs szükség. De ha igen, akkor azt ne a hatalom, ne is a csicskásai kezdeményezzék! Akkor az induljon alulról – és kezdődjék azzal, hogy a szervezetten és szervezetben hazudozók nem lehetnek tagjai…
Elképzelhető egyáltalán, hogy a HVG, az Index, a 444, a 168 Óra stb. munkatársai egy karámban legyenek mondjuk Huth Gergellyel, Gajdics Ottóval, Stefka Istvánnal, Szöllősy Györggyel, G. Fodorral, Pilhállal és a többiekkel..?
Nem szabad, szerintem nem szabad megvárni, mi fog történni. Nincs ok semmilyen bizakodásra – hát ne legyen arra okuk a hatalom csicskásainak és magának a hatalomnak se! Ha van terület, amelyet mindenképpen meg kell védeni, akkor az éppen a média maradék szabadsága.
Nem tudom elképzelni, mi történhet a remélt egységes nemre; milyen választ adhatnak. De egyben biztos vagyok: bármilyen erőszakosság mindeddig példátlan nyíltsággal mutatná meg az önkény rusnya pofáját.
Mindenképp megéri a tiltakozás, az elutasítás, a szembefordulás – hiszen más lehetőséget nem is hagy a banda. Ha másért nem, hát a puszta becsületért…
És talán megmozdul a még független média közönsége is…
Mert nagyon ideje van annak, hogy megmozduljunk.
>>>
>>>
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése